Egy páratlan páros a Bundesligából

Szuh Erika és Tóth Gabriella minden héten szupersztárok közt focizik Németországban. A Viktória egykori játékosai ugyan másodosztályba igazoltak, ám nagyszerű teljesítményüknek hála, erre a szezonra Európa legerősebb bajnokságában találták magukat. A Lokomotiv Lipcse mosolygós magyar lányai végre bemutatkoznak a Kötényblogon.Szuh Erika és Tóth Gabriella minden héten szupersztárok közt focizik Németországban. A Viktória egykori játékosai ugyan másodosztályba igazoltak, ám nagyszerű teljesítményüknek hála, erre a szezonra Európa legerősebb bajnokságában találták magukat. A Lokomotiv Lipcse mosolygós magyar lányai végre bemutatkoznak a Kötényblogon.

Lányok, ismeritek a beugrónkat: hogyan kerültetek kapcsolatba a focival?

Era&Gabi: Mindkettőnk édesapja és fiútestvére is focizott, így nekünk sem volt más választásunk…

Era: Általános iskolás koromban egy tehetségkutató táborban vettem részt Fonyódligeten. Ott figyelt fel rám Markó Edina, őáltala kerültem a Vas megyei csapathoz.

Gabi: Én eleinte az utcabeli srácokkal fociztam. Tizenhárom évesen a helyi gimnázium csapatával Debrecenben egy teremtornán vettem részt, és ott keltettem fel a női csapat figyelmét.

Mikortól éreztétek, hogy ez a sportág több lesz számotokra, mint egyszerű hobbi?

Gabi: Amikor az NB I-ben kezdtem játszani, és meghívót kaptam a válogatottba.

Era: Én akkor, amikor elkerültem a Viktóriához Szombathelyre.

Era, te nyolc, Gabi, te hat és fél évig játszottál a Viktóriában. Hogy emlékeztek vissza az ottani évekre?

Era&Gabi: Meghatározó volt számunkra az ott eltöltött idő, mindketten rengeteg tapasztalatot szereztünk. Örömmel emlékezünk vissza a szombathelyi évekre. A mai napig tartjuk néhányukkal a kapcsolatot.

Mit szoktatok meg legnehezebben, amikor Lipcsébe igazoltatok?

Era: Én azt hiszem, azt, hogy nem tudunk sűrűn találkozni a családunkkal.

Gabi: Nekem a nyelv elsajátítása sem volt egyszerű, de az egész csapat nagyon sokat segített nekünk, ez megkönnyítette a dolgunkat.

Era akcióban

Hogyan ünnepeltétek meg a csapattal a Bundesligába jutást?

Era: Fordulókkal a bajnokság előtt már eldőlt, hogy feljutunk az első osztályba, így rögtön a meccs után ünnepeltünk.

Hello, Bundesliga 1, jövünk!

Gabi: Persze szerettünk volna bajnokként feljutni, és az utolsó fordulóig nyílt is volt a küzdelem, de sajnos a Hamburg ellen kikaptunk hazai pályán, így ők lettek a bajnokok. De azért szomorkodásra így sem volt okunk!

Érzitek a különbséget az első- és a másodosztály irama között?

Era&Gabi: Mi már tavaly is megéreztük a különbséget, a magyar NB I és a német másodosztály között… És ez még csak fokozódott ebben az évben! a különbség megmutatkozik az edzések számában, valamint a meccsek iramában is.

Változott a félprofi státuszotok a feljutás óta?

Gabi: Nem, ez egyelőre változatlan.

Gabi akcióban

Voltatok a nyári, németországi világbajnokságon?

Era: Nem, sajnos nem tudtunk eljutni a meccsekre, mert otthon voltunk Magyarországon, de a tévében néztük az összes mérkőzést!

Mit szóltok ahhoz, hogy Heather O'Reilly vb-n lőtt gólját egyetlen női gólként jelölték a FIFA Puskás-díjra?

Era&Gabi: Nagyon-nagyon örülünk, hogy végre egy női játékos is a jelöltek között van, és hogy ezzel még többen felfigyelnek a női labdarúgásra világszerte. Akkor is hatalmas lépés ez a női foci számára, ha Heather nem versenyezhetett a férfi futballisták népszerűségével, és nem szavazták gólját a három közé.

Bocs, csajok, Era itt most átmegy

Gáspár Cili mesélte, hogy a légiósokkal szemben Németországban óriásiak az elvárások, folyamatosan a legjobbat kell nyújtaniuk. Érzékelitek a fokozott elvárásokat?

Era&Gabi: Persze, a folyamatos maximumon pörgés minden légióstól általános elvárás, természetesen nálunk sincs ez másképp. Ennek ellenére mindenkinek egyformán kell küzdenie a csapatba kerülésért, ami pedig az edzésmunka alapján dől el, így igazságos.

Milyen érzés a saját bőrötökön tapasztalni a női futball hihetetlen németországi népszerűségét – és utána hazajönni egy maroknyi szurkoló által végignézett válogatott meccsre, amiről a lapok is alig írnak?

Era&Gabi: Természetesen szörnyen elszomorító, hogy otthon mennyire nincs tere a női labdarúgásnak, de sajnos ez ellen (segítség nélkül legalábbis) mi, játékosok nem sok mindent tudunk tenni.Talán a szövetségnek és a médiának kellene többet foglalkoznia a sportággal. Örülünk, hogy a Kötényblog a pozitív dolgokra koncentrál, és nem csak a hibákat keresi mindenben.

Gabinak a piros is jól áll

Most a tizedik helyen álltok a bajnokságban. Mik a vezetőség elvárásai, és mit tűztetek ti ki magatok elé a szezon végére?

Era: Mint minden újonc csapatnak, nekünk is a bennmaradás a célunk.

Gabi: Egyénileg pedig szeretnénk a lehető legtöbbet fejlődni, és új kihívásokat találni a jövőt illetően.

Ha lenne három kívánságotok, mit kívánnátok a magyar női futballistáknak?

Era&Gabi: Több megbecsülést, válogatottságot, és sok külföldi szerződés!