Rósa Henrik duplán örülhetett

Mi tagadás, nem egyszer mosolyt csalt a szurkolók arcára: a hölgyek akkor sikongattak, amikor a szerelemről dalolt, a férfiak meg akkor, amikor fura magyar kiejtéssel a "Csak a Kispest!” szlogen helyett azt üvöltötte a mikrofonba, hogy: "Csók a Kispest!” Mentségére szóljon, ez egyszer legalább nem playbackről hallatta a hangját…
Ennél fontosabb, hogy Erox szerint "királyság” hangulatban kezdődhetett a mérkőzés. Az egyik oldalon (a házigazdákén) annyi füst borította a tribünt, hogy ezt a legtöbb indián törzs is megirigyelhette volna, a másikon (értelemszerűen az Újpestén) pedig vígan dalolásztak, a kedvencüket, Kovács Zoltánt három percenként góllövésre buzdító legények. És tessék, a lila tábor kérése a 22. percben meghallgattatott. Most mondhatnánk, hogy addig történt egy s más, úgyhogy a találatról majd később, de a lehetetlenre vállalkoznánk, ha a találkozó első negyedéről megpróbálnánk szépeket és jókat írni. Maradjunk hát a tényeknél: Németh Tamás pontos beadását követően a vendégek csapatkapitánya okosan gurította a labdát Tóth József kapujába.
No, a hangosbemondó ekkor kérte a zászlaikat az északi kanyarban lengető Honvéd-ultrákat, hogy segítsék át a "nehéz holtponton” Ôze Tibor alakulatát. A gond ezzel csak az volt, hogy a lelkesedéssel addig sem akadt probléma – már ami a piros-feketék mellett jóban-rosszban (mostanság inkább rosszban…) kitartó fanatikusok produkcióját illeti. Hanem a gyepen tartózkodók teljesítménye igencsak gyatrára sikeredett. Méterekre elpattanó labdák, kapu mögött landoló centerezések, egymás hibáira nyugodt szívvel alapozó együttesek és érthető okokból türelmüket vesztő nézők – na, ez volt az első félidő. Az más kérdés, hogy miután a 44. percben Tokody Tibor megduplázta az Újpest előnyét, a látogatók úgy vélekedtek, ennél rosszabb összecsapáshoz sose legyen szerencséjük…
Gyanítható, bár lett volna rá oka, Ôze Tibor azért nem cserélt a szünetben, mert az első felvonásban kétszer is változtatott együttese összetételén (a sokat hibázó Filó Attilát, illetve a megsérülő Dubecz Jánost hozta le). Odaát Szabó András vezetőedző pedig minek cserélt volna ily korán, elvégre a tavasszal gyengén muzsikáló csapata úgy vezetett, hogy nem is játszott jól. Csak eredményesen…

A 62. percben Rósa Henrik jóvoltából 3–0-ra módosult az állás. "Felállás!” – adta ki ekkor a jelszót egy-két Honvéd-drukker, és elindult hazafelé. Noha kétségkívül jól jártak, arról lemaradtak, hogy a 80. percben valaki a pályára dobott még egy labdát – holott akadtak néhányan, akiknek az az egy is sok volt. A Kispest ugyan szépített, de Torghelle Sándor találata már nem osztott, nem szorzott, majd Kovács Zoltán megszerezte a Megyeri úti egylet negyedik gólját. Sikerük után a lilák elégedetten buszozhattak Újpestre, Kispesten pedig továbbra is aggódhatnak: a télen hiába igazolt 14 labdarúgó a Bozsik-stadionba, egyáltalán nem olyan biztos a remélt bentmaradás. Főleg ilyen produkcióval…

Mestermérleg

Ôze Tibor a Kispest vezetőedzője:
Az első félidei teljesítményünkkel nem tudunk elszámolni. Az elmúlt két mérkőzésünk alapján nem erre a folytatásra számítottam. Rosszul játszottunk, kiváltképp a védekezésünkre lehet panasz, ezért is cseréltem már az első félidőben.

Szabó András az Újpest vezetőedzője:
Fontos találkozón vagyunk túl, hiszen nem úgy kezdtük a bajnokság tavaszi szakaszát, ahogy azt terveztük. Féltem tőle, hogy görcsösen játszunk majd, szerencsére nem így volt. Ezúton is gratulálok Rósa Henriknek – nemcsak a góljáért, hanem mert szombaton kislánya született.

percről percre
22. perc: Kovács Zoltán lévén megszerezte a vezetést az Újpest. Történt, hogy Sloncík vezette hosszasan a labdát, majd amikor a védők közelébe érve elbizonytalanodott, megállt. Várt, egészen addig, amíg Németh Tamás a jobbhátvád helyéről fel nem zárkózott, a bekk jó ütemben kapta meg a labdát Sloncíktól, betört a tizenhatos jobb oldalán, középre passzolt, Kovács Zoltán pedig jobb lábbal, három méterről a bal alsó sarokba gurított.
0–1
27. perc: Tokody kapott remek indítást a balösszekötő helyén, Tóth hezitált, kimozduljon-e a kapujából. Nem mozdult, s majdnem ez lett a veszte, hiszen Tokody Kovácshoz adott, a csatár három méterről lőhetett volna, ha Tóth lábbal nem szerel. Ezek után mindketten a földre huppantak, s Kovács még fekve is elgurította a labdát a kapus mellett, végül Pandur a gólvonalról mentett.
44. perc: A jobb oldalról Rósa szabadrúgásból próbált középre adni, ám ez nem sikerült neki, miként a védőknek a felszabadítás, így ismételhetett. Ezúttal ballal a jobbösszekötő helyén feltűnő Kovácshoz ívelt. A csatár a büntetőterületen belül előbb talppal megszelídítette a labdát, aztán a túloldalon helyezkedő Tokodyt hozta játékba, Tokody pedig tizenhárom méterről, jobbal a vetődő Tóth mellett félmagasan a kapu bal oldalába lőtt.
0–2
62. perc: A jobb oldalon Sloncík sarokkal indította Rósát, majd a középpályás a tizenhatos jobb oldaláról a hosszú oldalon Tokodyhoz emelt, ő visszafejelte a labdát Rósának, aki a jobbösszekötő helyén négy méterről jobbal, kapásból a jobb felső sarokba emelt.
0–3
72. perc: Németh Tamás harcossága majdnem gólt eredményezte: miután nem túl pontos átadást kapott Tokodytól, Takáccsal kellett megküzdenie a labdáért. Ahogy megszerezte azt, a tizenhatoson álló Kovács Zoltánhoz passzolt, a csatár egyből lőtt, és nem is rosszul, laposan kevéssel a jobb kapufa mellé.
84. perc: Takács a bal oldalról ívelt középre, Vlaszák rosszul mozdult ki kapujából, Torghelle megelőzte őt, s az ötösön felugorva belestukkolt a labdába, ami előbb a földre, onnan pedig a kapu közepénél a gólvonalon túlra került.
1–3
90. perc: Juhár a saját térfelének közepéről ballal indította Kovács Zoltánt, aki megküzdött a labdáért Pandurral, majd tíz méterről, jobbal a kapus bal lába mellett a kapu közepébe gurított.
1–4