NB I: Új arcát mutatta meg a csapat – Szerhij Rebrov

– A közelmúltban nem mindennapi elismerést kapott hazájában, az Ukrajna Labdarúgó Csillagai elnevezésű díjátadó gálán a külföldön dolgozó legjobb ukrán trénernek választották. Virtuális díjátadó volt?
– Igen. A világhálón keresztül köszöntöttek, online esemény volt – felelte lapunknak Szerhij Rebrov, a Ferencváros vezetőedzője, aki a moldovai bajnok Sheriff Tiraspol vezetőedzőjét, Jurij Vernidubot és a fehérorosz bajnoki címvédő Sahcjor Szalihorszkot irányító Roman Grigorcsukot előzte meg a szavazáson.

– Fontos egy ilyen elismerés?
– Sajnos nincs túl sok külföldön dolgozó ukrán edző, de így is büszke vagyok erre a címre. Magyarországon természetesen leginkább önmagamért dolgozom, ám mégiscsak Ukrajnát, a nemzetemet is képviselem. Ha rosszul végezném a Ferencvárosnál a dolgomat, aligha vinném jó hírét hazámnak. Szóval, közvetve ez is lényeges szempont.

– Edzőként azt tartja a legfontosabbnak, hogy csapata évről évre fejlődjön és taktikailag előrelépjen. Miután tizennégy pont előnnyel vezetik a bajnokságot, mondhatjuk, hogy a kívánsága már most teljesült?
– Nem lehetek elégedetlen. Jó úton járunk. A nyáron sok kupaselejtezőt játszottunk, majd a csoportkör mérkőzései még tapasztaltabbá tettek bennünket. A Bajnokok Ligája csoportkörében vívott találkozókon annak ellenére sokat léptünk előre, hogy nem sikerült győznünk. Persze azért tisztázzunk valamit: nálam az eredmény mindennél fontosabb. Feketén-fehéren megmutatja, hogyan végeztük a dolgunkat.

– Szóval elégedett az elmúlt időszakkal?
– A mostani télen új arcát mutatta meg a csapat, bizonyította, mennyire tud küzdeni, harcolni. Karakteres futballistáim vannak. A fagyok miatt a pályák talaja finoman fogalmazva sem tökéletes, nem tudjuk azt a labdatartáson alapuló futballt játszani, amit szeretnénk. Ezt most harcossággal ellensúlyozzuk.

– Utcahosszal vezetik a bajnokságot. A tizennégy pontos előny nem teszi jóllakottá a játékosait?
– Régen rossz lenne, ha így lenne... A tizennégy pont tetemes előny, de ha bárkin is az elkényelmesedés legkisebb jelét látom, azonnal a kispadon találja magát. Ezért is jó, hogy immár tényleg minden poszton legalább két azonos képességű futballista harcol a kezdőcsapatba kerülésért. Ha valaki nem elég motivált, nem úgy megy az edzéseken, mérkőzéseken, ahogy elvárom tőle, kimarad. Ilyen egyszerű. A játékosoknak az a legnagyobb motiváció, hogy ott legyenek a kezdőben, és maradjanak is ott. Tisztában vannak ezzel ők is.

– A marokkói válogatott belső védőt, Samy Mmaee-t a távozó Abraham Frimpong helyére hozták?
– Úgy alakult, hogy a ghánai játékosunk távozott, a belső védő pozíciójában pedig egyébként is erősítésre szorultunk. Samy Mmaee kiváló futballista, alaposan megnéztük, mielőtt átigazoltuk. A Dorog elleni Magyar Kupa-mérkőzésen lépett eddig pályára, örülhettünk, hogy senki sem sérült meg. Igaz, Samy Mmaee azóta néhány napra kidőlt a sorból, remélem, hamarosan visszatér a csapatba.

– És Giorgi Haraisvili? Mi az igazi posztja, a bal szélen vagy középen vethető be inkább?
– Mindkét poszton használható. Meglátjuk, hol lesz hasznunkra.

– Szombaton a Honvédot fogadják, amelynek kispadján Horváth Ferenc személyében új vezetőedző ül. Lefogadom, nem örült az edzőváltásnak...
– Kétségtelen, az ilyen személyi váltás után a futballisták mindig felfokozott lelkiállapotban lépnek pályára. A Honvéddal egyébként is rendre nehéz mérkőzést vívunk, emlékeim szerint sosem volt könnyű ellene. Az edzőváltást követően a játékosok alighanem kettőzött erővel küzdenek majd, arról nem beszélve, hogy a tabellán elfoglalt helyük miatt nagy szükségük van a pontokra.

– Gyanítom, már alaposan elemezte a futballjukat... A népligeti edzői szobájában vagy odahaza szeret jobban analizálni?
– Ahol éppen ér a munka. Otthon is el szoktam vonulni a dolgozószobámba, de alapvetően a Népligetben elemzem az ellenfeleket. Reggel már itt vagyok az edzőközpontban, és nekem a munkanap nem ér véget az edzés levezénylésével.

– Odahaza is szokott nézni futballmeccseket?
– Szerintem nincs olyan edző a földön, aki ne nézne mérkőzéseket. Vagy azért, mert imádja a labdarúgást, vagy azért, mert minden egyes találkozóból lehet tanulni. Én is így vagyok vele. Most, hogy újra zajlanak a mérkőzések a Bajnokok Ligájában, a legtöbb meccset megnézem. Sosem tudhatja az ember, mikor leshet el valami olyat, amit a következő mérkőzésen saját csapata hasznára fordíthat.

– Más sportágakat is néz? Olaszországban ezekben a napokban az alpesisí-világbajnokság zajlik, Ausztráliában a nyílt teniszbajnokság. Ezek is érdeklik?
– A teniszt szívesen nézem, mellette az amerikai futball köt le. Ja, és gyerekkorom óta érdekel a biatlon, kőkemény sport. A sífutás és a lövészet önmagában is nehéz, hát még együtt... Követem a sportág eredményeit.

– Azért lefogadom, kisfia, Nikita inkább a labdát rúgja. Igaz, hogy imád kint lenni a Népligetben?
– Alig múlt ötéves, de már kész labdarúgónak képzeli magát. A viccet félretéve, Nikita tényleg imádja a futballt, a Ferencvárosért egyenesen rajong. Szeret kint lenni velünk a Népligetben, kis túlzással már neki is a második otthona.