Lisztes Krisztián: A Fradi mindig a szívem csücske marad

– Belegondolt már, hogy a Ferencváros játékosaként egy ideig biztosan a mostani az utolsó edzőtábora?
– Eszembe jutott, igen – felelte lapunknak adott interjújában ifjabb Lisztes Krisztián, aki a nyáron az Eintracht Frankfurt keretéhez csatlakozik. – Nem tagadom, kicsit szomorú vagyok emiatt, de a nyártól új fejezet kezdődik az életemben. A karrierem érdekében tovább kell állnom. Nem tagadom, olykor előtörnek belőlem az érzelmek, az emlékek, mégiscsak itt nőttem fel. A Ferencváros mindig a szívem csücske marad. És remélhetőleg fogok még a Fradiban játszani.

– Ez kérdés? Nem biztos?
– Végül is a szándék biztos. Úgy tervezem.

– Figyelemmel követi az Eintracht Frankfurt mérkőzéseit?
– A Bundesligát egyébként is figyelemmel követtem, gyerekkorom óta szeretem a német focit, eddig is tisztában voltam az eredményekkel. Mióta biztossá vált, hogy a nyártól Németországban folytatom, nyilvánvalóan még inkább érdekel a Frankfurt szereplése, ha tehetem, a televízióban megnézem a mérkőzéseit. De most még nem leendő csapatomra koncentrálok, hanem a Ferencvárosra. Ameddig itt vagyok, a legjobbamat szeretném nyújtani.

JÓL ALAKUL A FORMA, KEZDŐDHET A SZEZON

– A jelek szerint a formájával már most sincs nagy gond, a Molde elleni elmaradt felkészülési találkozót egymás elleni játékkal pótolta a szakmai stáb, a meccsen két gólja mellett egy gólpasszt is kiosztott. Kezdődhet is a szezon?
– Alakul a forma, úgy érzem… Még mindig kemények az edzések, de úgy látom, jó irányba haladunk, és én is jól érzem magam a bőrömben. Legutóbb elmaradt a Molde elleni felkészülési meccsünk, de végül ez is jól sült el. Az egymás közti találkozó kiélezett csatát hozott, nem kíméltük egymást, olyan volt, mintha idegen együttes ellen léptünk volna pályára.

– Fogynak a napok a rajtig. Kisvárdán kezdenek, fogadják az MTK-t, Debrecenbe mennek, majd jön az Olympiakosz elleni Európa-konferencialiga rájátszásának oda-vissza vágója. A sűrű program segíthet elkapni a fonalat, vagy így azért túl tömény lesz?
– Az első néhány mérkőzés mindenkinek kemény, nekünk is. Fontos a jó rajt, de bizakodó vagyok, mert nagyon egyben vagyunk. Mire jön az Olympiakosz elleni két találkozó, már közel csúcsformában kell lennünk. Biztosan nem azon múlik a továbbjutás, ki hány mérkőzést játszott az előtte lévő hetekben.

– Sokan azt mondják, a két csapatnak induláskor ötven-ötven százaléka van a továbbjutásra. Ön hány százalék esélyt ad az Olympiakosz ellen?
– Mind a két csapat erős, nem véletlenül élte meg a tavaszt a kupában, mindenkinek megvannak az erősségei és gyengeségei, papíron talán a görögök esélyesebbek, többet is ér a csapatuk, több pénzből gazdálkodnak, de ahogy mondani szoktuk, mi vagyunk a Ferencváros, sosem adjuk fel, ezért én a Ferencváros győzelmét és továbbjutását várom. Látom, mindenki milyen keményen beleállt a munkába, senki sem panaszkodik, egyetlen rossz szava sincs senkinek, csakis a labdarúgásra, az edzésekre összpontosítunk. Úgy érzem, hatvan-negyven százalék a két csapat esélye – természetesen a mi javunkra.

ÉDESAPJA IS SEGÍTI MAJD A FRANKFURTI ELSŐ HETEKBEN

– Édesapja továbbra is ellátja jó tanácsokkal, vagy most, hogy elmúlt tizennyolc, már elengedte a kezét?
– Szerintem apu tanácsai az egész karrieremet végigkísérik. Most sem múlik el nap, hogy ne beszélnénk, mindig megkérdezi, mi volt a tréningen, hogy éreztem magam a pályán, mi ment jól és mi rosszul. Ez sosem fog változni.

– Németországról mit mesélt? Nehéz lesz beilleszkedni? Mire kell leginkább odafigyelnie a nyártól?
– Sokat mesélt arról az időszakról, amikor annak idején ő került ki fiatalon. Nem volt egyszerű megszoknia a kinti életet, nyilvánvalóan nekem sem lesz az, ezzel tisztában vagyok. De egyáltalán nem tartok attól, ami Németországban rám vár. Ezeket az akadályokat egyszerűen meg kell ugrani ahhoz, hogy tovább fejlődhessek.

– Egyedül költözik, vagy szülei is önnel mennek?
– Édesapám az elején biztosan kijön velem, megvárja, míg minden elrendeződik körülöttem, de utána a saját lábamra kell állnom.

BAJNOKKÉNT SZERETNE TÁVOZNI AZ ÜLLŐI ÚTRÓL

– Az ősszel hat gólt szerzett a bajnokságban. Ugyanennyivel a tavasszal is elégedett lenne? Vagy többre vágyik?
– Nagyon nem lennék elégedett. Egyértelműen többet szeretnék. Úgy vágok neki a tavasznak, hogy jó lenne minden mérkőzésen a kapuba találni, meglátjuk, hány gól lesz belőle. Gyorsan hozzáteszem, a legfontosabb mindig az marad nekem is, hogy győzzünk, nem pedig az, hogy én gólt szerezzek. Reméljük, a csapat is hamar elkapja a fonalat, újra jönnek a győzelmek, akkor nekünk, támadóknak is könnyebb dolgunk van elöl.

– Bajnokként távozik az Üllői útról?
– Úgy érzem, igen. Egyszerűen meg kell szereznünk az újabb aranyat.

– Spanyolországban Katona Bálinttal van egy szobában. Mivel töltik az estéket? Videójátékoznak, tévéznek?
– Szoktunk videójátékkal játszani, és sokat beszélgetünk. Ezer éve ismerjük egymást, a futball és minden egyéb is szóba kerül ilyenkor. Napközben a két edzés között igyekszünk odafigyelni a pihenésre, mindegyikőnk tudja, kinek mire van szüksége ahhoz, hogy a lehető legjobb állapotban várja az újabb tréninget. Este pedig amikor kicsit több időnk van, előfordul, hogy Botka Endre is csatlakozik hozzánk, és nyomjuk a virtuális focit, vagy éppen valami más játékot.