„A XIX. kerületben születtem – mondta a négyszeres magyar és kétszeres szlovák bajnok korábbi futballista. – Nagyapám kántor volt, erős katolikus nevelést kaptam. Gyerekkoromban nagyjából ez a hármas határozta meg az életemet: délelőtt suli, utána rohanás edzésre, vasárnap pedig mentünk a Szent Kereszt Plébániára, Kerényi Lajos atya miséjére, aki hál'Istennek ma, kilencvenöt évesen is él és tanít a Szent Margit Gimnáziumban. Tizenegy-tizenkét éves lehettem, amikor Rákoskeresztúrra költöztünk, onnan még inkább loholás volt nap mint nap odaérni az edzésre. Fantasztikus élményt jelentettek az utánpótlás évek, jó volt a Fradinál felnőni olyan edzők mellett, mint Horváth László, Szűcs Lajos vagy Vépi Péter.”
A kilencvenes évek sportsajtójában szinte állandó szófordulatként szerepelt Telek Andrással kapcsolatban a „köztudottan vallásos” kifejezés. Az egykori játékos megjegyezte, hitét és gondolkodását futballközegben is elfogadták, tiszteletben tartották, még ha kapott is időnként néhány furcsa újságírói kérdést.
„Az idősebbek jobban tudják nálam, hogy a szocializmusban, bár sokan jártak templomba vasárnaponként, azért erről nem nagyon lehetett hangosan beszélni, nyilatkozni – emlékeztetett az egykori labdarúgó. – Amikor én középiskolás voltam, szinte kötelező volt belépni a KISZ-be. A szüleim úgy voltak vele, hogy kisdobos meg úttörő még lehettem, de a KISZ-be azért ne lépjek be. Nem volt ebből gond, az iskolában a KISZ-tagság helyett megbíztak az osztálybizottság vezetésével, hogy nekem is legyen valami aktív szerepem. Amikor a majdani továbbtanulási hátrányokat emlegették, azt feleltem, nem baj, akkor majd focista leszek.”
Szóba kerültek az est vendégének emlékezetes mérkőzései, így az 1989-es ferencvárosi bemutatkozás pillanata a rendszerváltás reményekkel teli, izgalmas időszakában, illetve az első magyar válogatott szereplés is. Az időpont 1992. március 25., az ellenfél Ausztria, a helyszín a Népstadion.
„Izgulva álltam a játékoskijáróban, a bemelegítés előtt – idézte fel a 2–1-re megnyert mérkőzés előtti mozzanatot az aznap felavatott labdarúgó. – Szorongásomat látva odalépett hozzám Kovács Kálmán, és aranyosan ennyit mondott: »Ne izgulj, bármilyen eredményt érünk el, te már nyertél, mert válogatott futballista lettél. Nem kell aggódnod, csak passzold fel nekünk előre a labdát, megoldjuk helyetted.« A biztató szavak sokat segítettek akkor, otthonosabban éreztem magam. Élmény volt olyanokkal együtt játszani, mint Keller József, Petry Zsolt, Kovács Kálmán és a többiek, akiknek néhány évvel korábban még a rádió előtt szurkoltam, amikor Moszkvában megnyerték az ifjúsági Európa-bajnokságot.”
A Harmadik félidő legközelebbi vendége Hajdú B. István kommentátor lesz május 4-én, 17 órakor a sátoraljaújhelyi Hátsó füves-kiállításon.