A magyar futballkultúrában finoman szólva sincs nagy hagyománya a válogatott játékosok méltó búcsúztatásának. Még a második világháború előtti korszakban sem volt ez módi, pedig akkoriban még egyéb külsőségekben – például emlékérméket, plaketteket adtak a játékosoknak minden válogatott találkozó emlékére – jóval nagyobb figyelmet fordítottak a válogatott labdarúgókra a szövetségben is. A kor legragyogóbb csillagai közül Orth György külföldön fejezte be a pályafutását, haza sem tért, a 13-szoros bajnok Schlosser Imrének is csak klubja, a Ferencváros szervezett búcsúmérkőzést.
Nem találtunk korábbi játékost Bozsik Józsefnél, akinek valódi, tudatos, egyénre szabott búcsúmeccset rendezett volna az MLSZ.
A teljes cikket elolvashatja a FourFourTwo oldalán, ide kattintva!