Real: márkanév vagy csapat?

Azzal lehet vitatkozni, hogy a mai Real Madrid-e a világ valaha volt legerősebb klubcsapata, de ahhoz biztosan nem férhet kétség, hogy Florentino Pérez klubelnök hozta létre minden idők legnagyobb gazdasági potenciálú futballegyesületét. A klub neve mára korántsem csak a labdarúgópályákon elért sikerekkel forr egybe, kifejlődött ugyanis egy több millió eurós üzletág is, amely a Real termékei, illetve szolgáltatásai révén körbefonja az egész bolygót. Ennek ismeretében egyértelművé válik, hogy például David Beckham szerződtetése nem kizárólag sportszakmai szempontok alapján történt, mert igaz, hogy a brit kiváló futballista, viszont sportolói kvalitásain jócskán túllép a piaci értéke, amely akkor is busás hasznot hoz a királyi gárda számára, ha, mondjuk, a játékos egész évben egy egyeneset sem rúg a labdába. A Beckham-őrület persze csak egy kiragadott példa, mert senkinek se legyenek illúziói, a csapat a többi sztárját ugyanúgy kihasználja ez a merchandising-gépezet, és Pérez íróasztalán a gólokról, gólpasszokról, szögletekről szóló statisztikák mellett az eladott mezek számáról vagy a képi jogokból befolyó bevételekről árulkodó számok ugyanúgy megtalálhatóak – sőt! Ennek megfelelően a legfőbb kérdés a nemsokára induló évad előtt, hogy vajon a Real Madrid labdarúgócsapata képes-e felnőni a Real Madrid márkanévhez. Ha igen, akkor nincs olyan gárda, amely útját tudná állni a blancóknak, ha nem, csúfos bukás lehet a vége.
Bajnoki beharangozóról lévén szó, ejtsünk egy pár szót magáról a gárdáról is, amelynek annak ellenére nem lesz könnyű dolga a közelgő idényben, hogy még a cserék is klasszis játékosok. Már az elmúlt bajnokságban érezhető volt, hogy nem megy minden gördülékenyen. Főleg a többnyire kispadozó játékosok siránkoztak, akik kvalitásuk alapján többre hivatottak, de talán a bennük lévő dac és a kevés játékalkalom miatt képtelenek voltak megfelelően pótolni a nagyágyúkat. Jellemző adat, hogy a Real először a 24. fordulót követően tudott a Primera División élére állni, és még azután sem volt képes megőrizni az elsőségét az idény végéig, a 33.-tól a 37. körig ugyanis a második, sőt, a harmadik pozícióba is visszacsúszott. Nagyon szigorú szemmel nézve az a következtetés is levonható a fővárosi óriás teljesítményével kapcsolatban, hogy a végül elhódított bajnoki cím voltaképpen nemcsak a csapat saját érdeme, mert fontos szerepet játszott benne az a tény is, hogy a Real Sociedad elfáradt az idény végére. Az, hogy Vicente del Bosquénak tulajdonképp csak egy csapatra való "galaktikus” labdarúgója volt, azt idézte elő, hogy a gárda a nemzetközi színtéren már nem tudott összes ellenfele fölé nőni. A Bajnokok Ligája elődöntőjében a Juventusszal szemben bukott el. Ugyanakkor az is igaz, hogy akadtak óriási húzóerőt képviselő játékosok is, mint például az akkori friss sztárigazolás, Ronaldo. A brazil zseni huszonöt gólt ígért a szurkolóknak, amikor szeptemberben hosszú tárgyalássorozat végén az Internazionalétól a Madridhoz igazolt, és be is tartotta a szavát. A bajnokságban huszonháromszor, a BL-ben hatszor, a Világkupáért vívott mérkőzésen egyszer volt eredményes, azaz öt góllal túl is teljesítette a vállalt szintet.

Ronaldo remeklése azonban kevés volt Del Bosque edző megmentéséhez, a trénerrel a bajnoki cím megszerzését követő napon közölték: a továbbiakban nem tartanak igényt a szolgálataira, és bár menesztésének a lehetősége már régóta beszédtéma volt, a szurkolók meg a csapat tagjai – akik tényleg szerették őt – értetlenül álltak a helyzet előtt. Ekkor ráadásul a Pérez elnök jobbkezének számító Jorge Valdano sportigazgató a csapat kapitányával, Fernando Hierróval sem újított szerződést, így majdnem botrányba fulladt az idény vége. A vezetőség azonban nagyon jól tudta, hogy a szurkolók gyorsan felejtenek, főleg, ha van mivel, illetve kivel kárpótolni őket, márpedig a legújabb ajándékot David Beckhamnek hívják, aki azért is rengeteget ér a drukkerek szemében, mert Pérez a Barcelona új elnökének, Joan Laportának az orra elől happolta el. A brit egyébként nem egyedül érkezett a Manchester Unitedtől, elvégre a csapat élére kinevezett új edző, Carlos Queiróz is az "Álmok Színházában” dolgozott, mégpedig Sir Alex Ferguson első számú segítőjeként. Sokan meglepődtek a portugál tréner kinevezésén, de Pérez szilárdan kiállt mellette, elsősorban azért, mert a köztudomású vajszívű Del Bosquéval szemben a portugál úgy is képes fegyelmet tartani, hogy nem emeli fel a hangját. Márpedig egy sztárokkal túlzsúfolt öltözőben kordában kell tartani az egyéniségeket!
Queiróz csapata még nem állt össze, bár az egyik legégetőbb kérdését, a támadósor összetételét már kifundálta az edző: e szerint Beckham a jobb, míg Figo a bal szélen játszik majd, kettejük között Zidane osztogat, elöl meg – szemben az eddigi gyakorlattal – két csatár, Raúl és Ronaldo kap helyet. A problémák inkább hátul adódnak, először is ott, hogy Hierro kiöregedésével és távozásával nincs megfelelő középső védője az együttesnek. Érkezett ugyan az új argentin reménység, Gabriel Milito, de a klub orvosai szerint a térde nem bírta volna a terhelést, ezért letettek a szerződtetéséről. Valdano azóta is szondázza a piacot, de egyelőre nem talált megfelelő embert a posztra – a legújabb jelölt a Valenciát erősítő Fabián Ayala. Szintén gondot jelent Claude Makelele viselkedése, a fizetésemelést hiába követelő irányító ugyanis szíve szerint a Chelsea-hez menne, de miután megtudta, hogy a Real nem engedi sehova, bojkottálni kezdte az edzéseket. Egyelőre még a királyi gárda tagja, sőt, renitenskedése óta pályára is lépett a Mallorca elleni Szuperkupa-meccs első felvonásán. Korántsem biztos azonban, hogy marad, az viszont igen, hogy a fegyelemért folyó harcban nem Pérezék malmára hajtja a vizet.