"Nálam nincs kivételezés!"

Gheorghe Hagi az 1994-es világbajnokságon a román válogatott tagjaként – amelynek szövetségi kapitánya, Anghel Iordanescu volt – a nyolc közé jutott. Ez a torna sokáig emlékezetes marad, már csak azért is, mert Gheorghe Hagi lőtte a vb egyik legszebb gólját, amikor a nyolc közé jutásért vívott mérkőzésen Kolumbia ellen éles szögből, távolról a hosszú sarokba emelt. Játékosként nem volt könnyen kezelhető és edzőként sem mindig az: amikor a román nemzeti együttes szövetségi kapitánya volt (2001-ben hat hónapot dolgozott a válogatott csapat élén), nem jött ki könnyen a szövetség vezetőivel. Tavaly november óta a temesvári együttes vezetőedzője. Simek Péter szerződtetése kapcsán válaszolt lapunk kérdéseire.

Nyerőnek bizonyult a becenév: Gyorsvonat

– Sokan meglepődtek, amikor kiderült, csapata megszerezte Simek Pétert. Mi szólt a magyar középpályás igazolása mellett?
– Simek Péter nagyon jó futballista – mondta Gheorghe Hagi. – Olyan játékos, aki nagyon sokat segít majd nekünk, hogy sikeresek legyünk az elkövetkező időszakban. Természetesen mielőtt szerződtettük volna, sokáig figyeltem, illetve figyeltettem, és nagyon tetszett – ha jól tudom, a beceneve is ebből fakad – a gyorsasága, robbanékonysága. Ezek miatt döntöttünk mellette.
– Télen nyolc labdarúgót igazolt a Politehnica, köztük a román válogatott Alin Stoicát is. Ha rangsorba állítaná az újoncokat, akkor hol állna Simek Péter?
– Holtversenyben az első helyen – ott, ahol nyolc futballista foglalna helyet. Egyik új labdarúgónkat sem helyezném a másik elé, nekem mindannyian egyformán fontosak. Csak kiemelkedő képességű játékosokat szerződtettünk ebben az átigazolási szezonban.
– Kemény ember hírében áll, érdekelne tehát, mi az első és legfontosabb lépés a magyar középpályás számára ahhoz, hogy önnél kezdő legyen?
– A közösség részévé kell válnia. Ez fontos, mert erre az alapra épül minden, s ha ez nem sikerül, akkor nagyon nehéz helyzetben lesz. Nálam ugyanis kegyetlen edzések is vannak, és ezt csak a csapatemberek bírják.

A román válogatottról most még egy szót sem

– Játékoskorában ön sem volt csapatember, sőt… Hogy viselték ezt korábbi edzői?
– Nekem nagy szerencsém volt, hiszen kiváló szakemberekkel dolgozhattam együtt. Különösen kiemelkedett közülük Johann Cruyff, aki a Barcelonánál volt a vezetőedzőm. Sok jó szakember mellett készülhettem és láthattam, hogy mindegyiküknek határozott filozófiája volt a labdarúgással kapcsolatban. Amúgy pedig téved: én nem "a" játékos voltam a csapataimban, hanem olyan labdarúgó, aki képes volt harcolni a gárda sikeréért. Pontosan ezt várom el: mindenki adja a tudása legjavát.
– Ez az edzői filozófiája?
– Természetesen. Számomra nagyon fontos a labdarúgás iránti alázat, hogy a játékosok szeressék a sportágat. Ha a futballra gondol, akkor én a szép, támadó szellemű labdarúgást szeretem, és azt is próbálom játszatni a csapatommal.
– Visszatérve az edzőkre: Johann Cruyffot említette, de gondolom, a korábbi román szövetségi kapitány, Jenei Imre munkássága mellett sem megy el szó nélkül.
– Nagyon tisztelem Jenei Imrét, sokat dolgoztam vele együtt és kiemelkedő szakembernek tartom, aki sokat tett a labdarúgás fejlődéséért.
– Az ön karrierjének egyik csúcspontja a tizenkét évvel ezelőtti amerikai világbajnokság volt, amelyen csapatával együtt nagyon jól szerepelt.
– Sokat dolgoztam azért, hogy a pályafutásom során sikeres legyek, és azt hiszem, hogy valóban szép esztendők állnak a hátam mögött. Amúgy egyetértek: az amerikai világbajnokság volt pályafutásom egyik leginkább emlékezetes állomása.

A magyar futballról csak diplomatikusan…

– A román futball már nem olyan erős, mint régen, mit gondol, lehet-e ismét szövetségi kapitány és eljut-e a válogatottal világbajnokságra?
– Erre a kérdésre nem tudok és nem is nagyon akarok válaszolni. Nekem most a Politehnica sikere a legfontosabb, de a jövőt én sem látom előre, természetesen bármi előfordulhat.
– Zárásként Simek Péter ürügyén megtenné-e, hogy összehasonlítja a román és a magyar labdarúgást?
– A két ország futballja között nagyon sok különbség van, abban az értelemben, hogy minden nemzetnek megvan a maga specialitása. Ha lehet, akkor erre a kérdésre diplomatikusan csak annyit mondanék: önöknek és nekünk is nagyon sokat kell még fejlődnünk és talán egyszer elérünk majd oda, hogy a két nemzet labdarúgásának pozitívumait vetjük össze.

A magyar szélső sérülése sem maradhatott titokban

Simek Péter péntek reggel nyolckor kezdte a napot és egész estig talpon volt.
"Korán keltem, hiszen orvosi vizsgálaton kellett részt vennem – mondta az immár Gheorghe Hagi keze alatt dolgozó játékos. – A Politehnica orvosai kíváncsiak voltak a korábbi térdszalagszakadásom nyomaira és ezenkívül végeztek EKG- és ultrahangvizsgálatot is. Délután a csapat öltözőjében először találkoztam a teljes kerettel. Nem volt semmi probléma, nagyon kedvesen fogadtak, és már az első foglalkozáson is megállapíthattam, hogy a vezetőedző, Gheorghe Hagi igazi sztár. Minden rezdülésén és mozdulatán látszik, ő pontosan tudja, mit akar. Engem elküldött egy terheléses futásra, amelynek az eredményei alapján beosztanak majd egy csoportba és így állítják össze a speciális edzéstervet. Tömören összefoglalva, délelőtt az egészségügyi, délután pedig a fizikai állapotomat ellenőrizték, és remélem, hogy mindent rendben találtak."

Gyorsabb lesz a meccsritmus
Szakértő: Détári Lajos, korábbi világválogatott

Détári Lajos azon kevés magyar edzők egyike, akik jól ismerik a román labdarúgást, hiszen a korábbi világválogatott dolgozott az FC Bihor csapatánál.
"Nehogy valaki azt higgye, hogy magyar játékosnak Romániába szerződni visszalépés lenne – mondta Détári Lajos. – Nem véletlen, hogy mi képtelenek vagyunk megfizetni a jobbnak tartott román futballistákat, míg ők könnyedén megszerezhetnék szinte bármelyik magyart. Arrafelé nem ritka a tizenöt-húszezer dolláros havi fizetés sem, és ez ugye három-négymillió forint, ami nálunk még elképzelhetetlen. Ott van pénz, van közönség, és van néhány klasszis labdarúgó. Úgyhogy irigyelhetjük a román focit."

Simek Péter ezek szerint igazán irigylésre méltó helyzetbe csöppent bele, bár nagy kérdés, vajon bírja-e majd a tempót. Détári Lajos szerint bírja, mert nem hiába becézik "Gyorsvonatnak".
"A Politehnica rettentően megerősödött erre a szezonra – utalt a temesvári állapotokra Détári Lajos. – Akit lehetett, megvett, hiszen a pénz nem számít, és a nagy létszámú szurkolótábornak nagy csalódás, hogy egyelőre csak negyedik a csapat. A román futball sokkal gyorsabb, mint a magyar, ám Simek Péterrel nem lehet baj, villámlépte odaát is kamatozhat, de valószínűleg még kevesebb ideje marad gondolkodni, hiszen azonnal cselekednie kell ."

Détári Lajos amondó, Simek Péter esetében nyugat felé először keletre vezet az út, hiszen a román bajnokságból sokkal könnyebb lesz egy valóban jó csapathoz szerződnie, mint itthonról.
No, meg legalább megismeri, milyen csodás érzés harmincezer néző előtt játszani…

Temesvárott csak úgy dől a pénz

Simek Péterért 100 millió forintnyi eurót adtak a temesváriak
Olajüzlettel foglalkozó vállalkozás áll a klub mögött
Az Újpest és a Fehérvár együttes éves költségvetése kevesebb

Egy kilencszeres magyar válogatott labdarúgó a Politehnica Timisoara keretében?
Sokan csak legyintenek erre: nem nagy kihívás, ráadásul Simek Pétert sokan óvták attól, hogy elfogadja az ajánlatot. A szélső nem hallgatott azokra, akik féltették, és ahogy néztük, úgy tűnik, a gyorsasága miatt "Gyorsvonatnak" becézett labdarúgó jó döntést hozott.

A Politehnica az egyetlen olyan klub a román élvonalban, amely nem tartozik az államnak, és ez – ahogyan nálunk is – keleti szomszédunknál is nagy szó. Ennél az egyesületnél a legmagasabb a játékosok fizetése, amelyet rendszeresen és időben meg is kapnak. Simek Péter nem is tagadja, hogy romániai szerződésekor szerepet játszott a magyarországinál magasabb fizetés.

A Politehnica Timisoara évente ötmillió eurót, mintegy egymilliárd-kétszázötvenmillió forintot költhet el. Ez annyit tesz, hogy a Poli büdzséje magasabb, mint az Újpesté és a Fehérváré – az első és a második helyezett magyar csapatról van szó –, de nem külön-külön, hanem összesen. A öszszeget több forrásból teremtik elő a temesváriak. Természetesen a tulajdonosi kör és a szponzorok ( olajüzelettel foglalkozó nemzetközi vállalkozás) adják a költségvetés egy részét, de a megyei és a városi önkormányzat is támogatást nyújt a klubnak. Az ötmillió eurón felül kétmilliót – azaz félmilliárd forintot – költhettek a télen játékosvásárlásra. A nyolc új futballista közül Alin Stoica és Simek Péter volt a legdrágább (400-400 ezer euró, azaz 100-100 millió forint). A Politehnica stadionja mellett egy minden igényt kielégítő luxusszállodát találhatunk, és ami egyáltalán nem meglepő, ez a hotel is a klubé. Egyelőre itt lakik Simek Péter, de hamarosan új, kényelmes és szép otthont ad át majd neki a temesvári vezetőség.