Carlos Dunga negyedik győzelme

A stockholmi Rasunda-stadionnál aligha találhatott volna alkalmasabb helyszínt a küzdelemre a két dél-amerikai csapat, mindenesetre nézőben nem volt hiány, hiszen a helyszínen 37 ezren tekintették meg a találkozót.

Amelyen azt kellett látniuk, hogy az aranylabdás, viszont legjobb formájától mostanság jócskán elmaradó Ronaldinho csak a kispadon kezd, és csak a szünetben áll be Dudú Cearense helyére, 1-1-s mérkőzésállásnál.

Addig azonban történt néhány említésre méltó momentum, mindjárt a 22. percben, amikor Felix Borja betalált Gomes hálójába. Nem sokáig örülhettek a vezetésnek az ecuadoriak, hiszen hat perccel később Valenciát kiállították, így a brazilok számára megnyílt az út az egyenlítéshez.


Az esélyesebb válogatott azonban csak az első félidő hajrájában tudott gólt szerezni, Fred egyenlítő találatát viszont Giovanny Espinoza nagy egyéni hibája előzte meg.

A második félidőre beszállt Ronaldinho is, de ettől a ténytől függetlenül idő kérdése volt, mikor veszi át a vezetést az emberelőnyben játszó Dunga-csapat az ekkor már kizárólag a védekezésre koncentráló Ecuador ellen.

A mezőnyfölényben futballozó brazil gárda végül Kaká 73. percben szerzett góljával megnyerte a mérkőzést.


A brazil együttes a vb-n a várakozásoktól elmaradóan szerepelt: a címvédő a franciák elleni 0-1-gyel búcsúzott a negyeddöntőben.

A kapitányi székben Carlos Alberto Parreirát a játékosként 1994-ben világbajnok Dunga váltotta, aki a kiöregedő félben lévő, illetve visszavonuló sztárt – Cafú, Roberto Carlos -, valamit sérült és rossz formát mutató klasszisokat – Ronaldo, Adriano, Emerson - mellőzve új csapatot épített. Bemutatkozó mérkőzésükön Norvégiában 1-1-t játszottak, majd Londonban verték az ősi rivális argentinokat 3-0-ra. Ezt követte Wales 2-0-s, illetve Kuvait 4-0-s legyőzése.