Még alig ért véget a világbajnokság, és a nagy klubok, amelyek kevéssel a vb előtt még a BL és az El végjátékában voltak érintettek, már nagy érdeklődéssel kísért felkészülési meccseket játszanak világszerte. Ezeket a találkozókat lassan tétmérkőzéseknek kell tekintenünk, mert tizennyolc klub laza szövetségéből létrejött a Nemzetközi Bajnokok Kupája.
Mindegyik csapat európai, de a találkozók zömére az Egyesült Államokban kerül sor – a minap százezres közönség előtt csapott össze a Liverpool és a Manchester United a Michigani Egyetem stadionjában, tavaly meg afféle el Clásicót, Real Madrid–Barcelona összecsapást rendeztek Miamiban, s 66 ezer jegyet adtak el rá. Észak-Amerikában már az is hagyomány, hogy a helyi bajnokság, az MLS válogatottja összecsap ilyenkor, augusztusban egy nagy európai óriással, tavaly a Real Madrid volt az ellenfél, az idén a Juventus.
A királyi gárda már az ötvenes években is pénzgyűjtő tengerentúli körútra indult minden nyáron, a brit együttesek rendszeresen és régóta járnak Ausztráliába, s a nagy magyar csapatoknak is a húszas évekig visszanyúló hagyománya volt, hogy Dél-Amerikában léptek fel jól fizető gálameccseken a bajnoki szünetben, de ma már leginkább Észak-Amerikában és Ázsiában tudják megfizetni az európai sztárklubokat.
Valaha elképzelhetetlen lett volna, 1993 óta már gyakorlat, hogy az olasz Szuperkupa-mérkőzést, vagyis két olasz csapat meccsét időnként az Egyesült Államokban, Katarban vagy éppen Kínában rendezik.
Jól látható tehát, hogy az európai klubfutball végleg szétfeszítette a kontinentális határokat, az UEFA fennhatóságát is valószínűleg csak a sztárcsapatoknak tett folyamatos engedmények miatt viselik még el az angol, a spanyol, az olasz, a német BL-résztvevők, és a FIFA is az ő népszerűségükből realizálható bevételre ácsingózik, amikor 24 csapatos klub-vb-t vezetne be. Meg persze újra és újra kiderül, hogy az egyre bővülő mezőnyű vb-t is az európai sztárokkal lehet a leginkább eladni.
A még csak öt éve formálódó Nemzetközi Bajnokok Kupája azért nyit új fejezetet a sportág történetében, mert ez az első földrészeken átívelő, a legjobb európai együtteseket magába foglaló klubtorna, amelyet maguk a csapatok hoztak létre, és amelyhez nincs különösebb szükség sem a FIFA-ra, sem az UEFA-ra. És amíg ezek a szervezetek azon versenyeznek, hogy ki tud több pénz kifacsarni a legjobb játékosokból és csapatokból, addig azok szép lassan rájönnek és ki is kísérletezik, hogy a legtöbb pénz akkor marad náluk, ha kihagyják a játékból a ma ismert nemzetközi szövetségeket.
És akkor ez már egy új sportág lesz.