Jack Wilshere egykor az angol futball egyik koronaékszere volt: a Barca-verő tehetség, akit semmi sem állíthat meg. Az elmúlt tíz év azonban másfelé terelte pályafutását. Elmondása alapján azonban azért még nem kell elbúcsúznunk tőle.
A Barcelona 2011 februárjában Londonba látogatott. Jack Wilshere csak tizenkilenc volt akkor, jóval fiatalabb csapattársainál. Az akkor már aranylabdás Lionel Messi pillantásra sem méltatta az angol suhancot. Nem csoda, hogy az Arsenal ifjoncának a torkában vert a szíve, de aznap este megtanulta, még a legjobbakat is meg lehet kavarni.A Barcelona 2011 februárjában Londonba látogatott. Jack Wilshere csak tizenkilenc volt akkor, jóval fiatalabb csapattársainál. Az akkor már aranylabdás Lionel Messi pillantásra sem méltatta az angol suhancot. Nem csoda, hogy az Arsenal ifjoncának a torkában vert a szíve, de aznap este megtanulta, még a legjobbakat is meg lehet kavarni.
Wilshere-t nem hétköznapi csodagyereknek tartották. Egyszemélyes forgószélként dúlta fel az ellenfelek védelmi vonalait. Pályafutása csúcsán csomót kötött az őt követni próbálók lábára. Wenger mondta róla egyszer: „spanyol technika, angol szív”.