Sepp Blatter, a dörzsölt idealista

Az úszóként (1936) és vízilabdázóként (1952) is egykor olimpiai résztvevő, brazil létére még véletlenül sem labdarúgó Havelange a harmadik világ és a sportág mögött álló támogatói pénzügyi körök támogatásával lőtte ki az angol Sirt, és alig egy évtized szisztematikus munkájával a sportvilág megkerülhetetlen óriásává fejlesztette a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséget.

Na, nem egyedül. Havelange titkárságán eleinte technikai igazgatóként, majd főtitkárként dolgozott minden vb-sorsolások atyja, a sima modorú, számos világnyelven tárgyalóképes joviális svájci úriember, Sepp Blatter. Még nem volt negyven, amikor a NOB-bal (és a NOB-tagokkal…) szoros partneri kapcsolatot ápoló svájci óragyártól, a Longines-től a FIFA-hoz került, és majdnem nyolcvanéves volt, amikor távozott, de akkor már az elnöki székből – négy évtizedet töltött a szervezet irányításában.

Új alapokra helyezte a földkerekség legnagyobb globális sportvállalkozását, a labdarúgó-vb-t. Amikor belépett a FIFA-hoz, 16 csapatos volt a vb, a mezőnyben egyetlen afrikai, ázsiai és észak/közép-amerikai válogatottal, amikor átadta a stafétabotot Gianni Infantinónak, már érlelődött a 48 csapatos torna ötlete, a mezőnyt felerészben a korábban lenézett „harmadik világból” feltöltve…

Joseph „Sepp” Blatter 1936. március 10-én született a svájci Visp városában. Tanulmányait a lausanne-i egyetemen végezte, ahol közgazdaságtant és üzleti adminisztrációt tanult. Pályafutása elején újságíróként és sportmenedzserként dolgozott, majd marketing- és sportvezetőként szerzett később gyümölcsöző tapasztalatokat. A futballal eleinte nem, ám a svájci jégkoronggal a hatvanas években kapcsolatba került, később pedig a Longines révén betette a lábát a sportdiplomácia világába is.

Miután Havelange-t 1974. június 12-én Stanley Rous (és Európa) általános elképedésére FIFA-elnöknek választották, eljött Blatter ideje. A svájci 1975-ben csatlakozott a FIFA zürichi apparátusához: a szervezet technikai igazgatója lett. Villámgyorsan emelkedett felfelé a ranglétrán: 1981-ben főtitkárrá nevezték ki, és több mint másfél évtizeden át ő irányította a szervezet operatív működését. A nemzetközi szövetség nem utolsósorban Blatternak köszönheti új üzleti modelljét és mindent elsöprő globális szerepvállalását.

Amikor 1998-ban Havelange visszavonult, a FIFA elnökválasztását 111:80 arányban Blatter nyerte meg a svéd UEFA-elnök, Lennart Johansson ellenében, és ő lett a szervezet nyolcadik elnöke. Regnálása alatt időről időről vesztegetési és korrupciós ügyeket lebegtetett meg a világmédia, de ezeknek sokáig csak a szele érte el Blattert, akinek manőverezési képességeit ellenfelei is elismerték. Az pedig elvitathatatlan, hogy a FIFA bevételei folyamatosan és jelentősen növekedtek, a világbajnokságok televíziós közvetítési jogai és szponzori szerződések pedig a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnek gondtalan működést és rózsaszínű jövőképet garantáltak. Blatter megtehette, hogy gyakran (különösen mindenkori újraválasztásai előtt…) hangsúlyozza: a futball globális játékká vált, amelynek fejlődéséből a kisebb és szegényebb országoknak is profitálniuk kell.

Elnöksége idején számos fejlesztési program indult be, ezek célja a futball infrastruktúrájának támogatása volt Afrikában, Ázsiában és a karibi térségben. Ezek a projektek hozzájárultak ahhoz, hogy a FIFA politikai támogatottsága is erős maradjon a világ korábban periférikusnak számító régióiban. Ahonnan természetesen szavazatok is érkeztek, amikor az elnöknek ezekre szüksége volt. De a Blatter vezette FIFA a női labdarúgás népszerűsítéséért is rengeteget tett, más kérdés, hogy az elnök néha elefánt volt a porcelánboltban, egy ízben például így fogalmazott: „A női játékosok viselhetnének szűkebb nadrágot, hogy nőiesebbnek tűnjenek…” Az LMBTQ-lobbinál pedig azzal verte ki a biztosítékot, hogy a katari vb kapcsán elejtette: az arab országban „a meleg szurkolóknak egyszerűen tartózkodniuk kellene minden szexuális tevékenységtől.”

Már Blatter megválasztása előtt és után is több súlyos kritika érte a FIFA-t, pénzügyi visszaélésekre és klientúrarendszerre utaló vádak fogalmazódtak meg. Amikor a 2000. júliusi voksolás harmadik körében egyetlen szavazattal a Blatter által befutónak hirdetett Dél-Afrikával szemben Németországé lett a 2006-os világbajnokság (nyilván nem véletlen: ekkor írták alá az Adidas és a FIFA között a történelmi, 300 millió dolláros szponzori szerződést…), azt még gyorsan a 2010-es rendezés odaítélésével el lehetett simítani. Ám az már olaj volt a tűzre, hogy a 2018-as vb-t Oroszország, a 2022-est pedig Katar kapta meg (egyszerre zavarták le 2010 decemberében a két szavazást), az utóbbi ráadásul éppen az Egyesült Államokat megelőzve…

Sepp Blatter többször is szívesen jött Magyarországra. 2009. május 2-án például Michel Platini UEFA-elnök és Kisteleki István akkori MLSZ-elnök társaságában ő vágta át a Magyar Labdarúgó-szövetség vadonatúj telki edzőközpontjában a nemzeti színű szalagot a Globall Football Park and Sporthotel nevet viselő komplexum főbejáratánál. Az év október 20-án pedig Puskás Ferenc özvegye és Orbán Viktor korábbi és későbbi miniszterelnök, akadémiaalapító társaságában a Puskás Akadémián jelentette be, hogy életre hívják a minden idők legnagyobb magyar labdarúgójáról, Puskás Ferencről elnevezett díjat, amelyet az a játékos kap meg, aki az adott naptári év „esztétikailag legszebb avagy legjelentősebb” gólját szerezte. „Létfontosságú megőrizni azon futballnagyságok emlékét, akik nyomot hagytak történelmünkben. Puskás Ferenc nemcsak óriási tehetség volt, aki számtalan trófeát hódított el, hanem kiváló ember is, a FIFA ezért örömmel adózik előtte azzal, hogy ezt a díjat az ő emlékének ajánlja”– fogalmazott 2009-ben Felcsúton, a FIFA egyik legfontosabb egyéni elismerésének bejelentésekor Sepp Blatter.

A világszövetséget megrengető korrupciós botrányok természetesen nem voltak alap nélküliek, ugyanakkor legalább ennyire természetes az is, hogy az amerikai világbajnoki pályázat elbukása is ott állt mögöttük. Nem is meglepő, hogy 2015-ben amerikai és svájci hatóságok nagyszabású korrupciós vizsgálatot indítottak a FIFA több vezetője ellen. Bár Blatter ellen kezdetben nem emeltek közvetlenül vádat, a botrány súlyosan megrendítette az általa vezetett szervezet hitelességét. Ugyanebben az évben még megerősítették elnöki székében, néhány nappal később azonban bejelentette lemondási szándékát. „Bár újraválasztottak, úgy érzem, nem élvezem a futballvilág teljes támogatását” – nyilatkozta búcsúzóul.

Az év decemberében a FIFA etikai bizottsága nyolc évre eltiltotta minden futballal kapcsolatos tevékenységtől. A döntést később hat évre csökkentették, ezzel azonban de facto véget ért aktív szerepe a nemzetközi labdarúgás irányításában. Utódja a FIFA élén egy másik svájci sportvezető, Gianni Infantino lett, aki reformokat ígért a szervezet átláthatóságának növelése érdekében, ám ezekből egyelőre nem sokat látni. Ellenben tavaly debütált a 32 résztvevős klub-világbajnokság, az idén pedig éppen 48 csapatos vb-re készül az Ukrajnában és a Közel-Keleten is lángoló világ…