70 éve nyerte az első Grand Slamet minden idők egyik legnagyobbja

„A tegnapi győzelemmel bezárult minden idők legnagyobb tenisz-diadalmenete: még soha senki nem tudhatott maga mögött ilyen sikeres évet nemzeti és nemzetközi színtéren” – írta Allison Danzig, a New York Times újságírója 1938. szeptember 25-én, egy nappal Don Budge US Championship-elsősége után.

A kaliforniai klasszishoz hasonló teljesítményt még tényleg senki nem nyújtott előtte – és azóta is csak nagyon kevesen… Az akkor 23 éves Don Budge megnyerte januárban az ausztrál, júniusban a francia, júliusban pedig az angol bajnokságot, és ezt a számára remek esztendőt az amerikai bajnokságon aratott diadalával koronázta meg: megszületett az első Grand Slam a tenisz történetében.

A félelmetes fonákjáról ismert Budge a kemény borítású kaliforniai pályákhoz szokott, így eleinte nehezen alkalmazkodott a füves pályákhoz – mégpedig a nagy tornák meghódításához ez akkor elengedhetetlen volt, hiszen hármat is ilyen felületeten rendeztek. Budge ezért egy egész télen keresztül rettentő keményen dolgozott stílusának megváltoztatásán.

„Ellsworth Vines nagy erővel játszott, Fred Perry pedig felszálló ágban ütötte meg a labdákat – én a kettőt akartam kombinálni. Elkezdtem gyakorolni, és rájöttem: hatalmas fegyver van a kezemben. Éreztem, hogy valami újat találok ki, és az ellenfeleimnek nagyon nehéz dolguk lesz” – nyilatkozta egy interjújában Budge.

Az eredmények látványosak voltak: 1937-ben a hórihorgas Budge már élen állt a világranglistán, és 11 év után Davis-kupa-győzelemre vezette az amerikai csapatot Nagy-Britannia ellen. Egy esztendővel később is maradt az amatőrök között, holott profi szerződést ajánlottak neki. Jól tette, ahogy azt az 1938-as diadalmenet is bebizonyította.

Januárban elsöpörte a mezőnyt Ausztráliában, mindössze egy szettet veszítve a tornán. A döntőben John Bromwichnak esélye sem volt (6:4, 6:2, 6:1). Párizsban a csehszlovák Roderich Menzelt verte meg a fináléban (6:3, 6:2, 6:4), Wimbledonban pedig játszmaveszteség nélkül gázolt át a riválisokon. A füves pályás tenisz szentélyében a döntőben megalázó vereséget mért a hazai pályán játszó Benny Austinra (6:1, 6:0, 6:3).

A Grand Slam teljesítéséhez már csak Forest Hills volt hátra: az egész tornán egyetlen szettet (a döntőben, Mako ellen) elveszítő Budge-ot a New York-i Queenshez tartozó városrész versenyén sem lehetett megállítani. A nyolc az évi tornáján 43:2-es mérleget produkáló klasszisnak nem volt ellenfele, így a Grand Slam begyűjtése után profinak állt.

A hivatásosok között is a legjobbak közé tartozott, a második világháborúban, az amerikai légierő tagjaként azonban kiképzés közben súlyos vállsérülést szenvedett. Ezután már sosem volt újra az igazi, és 1954-ben visszavonult. Tíz év múlva a Tenisz Hírességek Csarnokába is beválasztották. Szívrohamban halt meg, 84 éves korában.

„Budge volt a legnagyobb. Remek adottságokkal rendelkezett, és nagyon megbízható is volt. Harmincnyolc évesen is gondot okozott a legnagyobbaknak, szervájával és fonákjával mindenkit az alapvonalhoz szögezett” – méltatta az első Grand Slam-győztest a korabeli tenisz egy másik nagy alakja, a szintén világelső Jack Kramer.

Budge legendája máig él: 1999-ben egy szavazáson minden idők ötödik legjobb teniszezőjének hozták ki, két éve pedig a játékosok voksolták a legjobb nyolc valaha élt teniszező közé.