Az európai topfutball legjobb „helyettese” – Roberto Firmino újabb BL-címre hajt

Ki tudja, hogyan alakult volna a Brazíliában éldegélő, a tengerparton olykor kókuszt áruló vékony fiúcska karrierje, ha nincs az a bizonyos fogorvos.

Amikor Roberto Firmino 2015-ben a Liverpoolhoz szerződött, a Daily Mail idézte fel a Maceióban született futballista karrierjének kezdetét, amelyben a jelenleg a brazil másodosztályban szereplő Clube de Regatas fogorvosa játszotta a legfontosabb szerepet. A doktort Marcellus Portellának hívták, ő látta meg a tehetséget az ördöngösen cselező 15 esztendős fiúban, a szárnyai alá vette, majd próbajátékot intézett el neki a szintén második ligás Figueirense edzőközpontjában. A városi legenda szerint a jobblábas tehetség egy óra alatt két ollózós gólt is szerzett, nem csoda, ha rögtön szerződést ajánlottak neki. A felnőttek között 18 esztendősen jegyezte az első gólját, és bár 2011-ben az együttes visszajutott a brazil élvonalba, ott már nem lépett pályára a technikás támadó – a Bundesligában szereplő Hoffenheim játékosmegfigyelő-hálózata addigra felfigyelt rá, s 2011 januárjában már a német csapatnál jelentkezett edzésre.

„Ami elsőre feltűnt, a hihetetlen technikai képzettsége, a veleszületett tehetsége, és az a fajta ösztönösség, ami jellemezte a játékát – mondta a Nemzeti Sportnak Alexander Rosen, a Hoffenheim jelenlegi sportigazgatója, aki négy éven keresztül dolgozott a csatárral. – Hihetetlen potenciált láttunk benne, ugyanakkor nem mondanám tipikus brazil tízesnek. Mégpedig azért nem, mert nem kizárólag az elegancia és a technikai finomság érdekelte, hanem a kemény munka is. A védekezésben ugyanúgy részt vett, mint a támadás felépítésében, elöl pedig hihetetlen megoldásokra volt képes. Hamar kiderült, hogy tökéletes választás volt, a Bundesligában látott fejlődésének köszönhetően meghívót kapott a brazil válogatottba, s az európai topklubok is felfigyeltek rá.”

A berobbanására nem kellett sokat várni, az első teljes idényében már alapembernek számított az együttesben, a gyengére sikerült 2012–2013-as idény végén pedig az osztályozós párharcban két góllal és egy gólpasszal oroszlánrészt vállalt abban, hogy a klub az élvonalban maradt. Az áttörést a következő bajnokság hozta meg, 33 bajnokin 16 gólig és 12 gólpasszig jutott az időközben több kiló izmot magára pakoló futballista, aki csendes, félénk fiúként érkezett – a Figueirense edzésein annyira meg volt szeppenve, hogy az első két hétben nem mert szólni az edzőnek, hogy rossz keresztnéven szólítja –, ám mindig tudta, mit akar.

ROBERTO FIRMINO GÓLJAI A HOFFENHEIM MEZÉBEN

„Az akkori fényképeken látható, hogy szinte semmi izom sincs rajta – folytatta a német klub sportvezetője. – Ugyanakkor az első perctől kezdve azon dolgozott, hogy fizikailag is felkészítse magát a Bundesliga kihívásaira. Az edzőpályán és a konditeremben is rendre különmunkát végzett, és bár visszahúzódó volt, egyvalami látszott rajta: pontosan tudja, mit akar és hová szeretne eljutni. Télen érkezett, az első időszak, a beilleszkedés nehézségei után megtalálta a helyét a csapatban, és szállította a gólokat. Társai gyorsan befogadták, s nem kizárólag a góljai és a cselei miatt. Azért szerettek vele játszani, mert a labda nélküli mozgásból, a védekezésből, a párharcokból ugyanúgy kivette a részét, mint bárki más. Képes volt harcolni a társaiért. A szerénység és az alázat a pályán is visszaköszönt, sohasem érezte azt, hogy neki elég lenne bármilyen téren kevesebbet nyújtania, mint a csapattársainak. Halk szavú srác volt, kicsit talán félénk is, ami első ránézésre meglepő lehet. A sok tetoválása, a pozitív értelemben vett agresszív játéka, az extravagáns megjelenése más személyiségre enged következtetni, de az első benyomás ez esetben csalóka lehet.”

Bár kérőből már 2014 nyarán sem volt hiány, a futballista nem akart mindenáron váltani, inkább kivárta a tökéletes pillanatot.

„Amikor berobbant a Hoffenheimnél, több európai klub érdeklődését is felkeltette, legalább tizenöt ajánlata volt, többek között a Borussia Dortmund is hívta. Ő viszont pontosan tudta, mit akar, az álma valamelyik európai topcsapat volt. Mivel a kérői nem tartoztak a legszűkebb európai elitbe, azt mondta, inkább marad még egy idényt Hoffenheimben, és kivárja, amíg bejelentkezik érte valamelyik nagy klub. A türelme kifizetődött, mert kétezertizenötben a Liverpool szerződtette, a többi pedig már történelem...”

Az angol kikötővárosba már brazil válogatottként érkezett meg, miután 2014 októberében a Törökország elleni barátságos meccsen bemutatkozott a nemzeti csapatban, és a Premier League-ben is olyan teljesítményt nyújtott, amellyel hosszú időre biztossá tette a helyét a brazil keretben. A „vörösök” még az akkori vezetőedző, Brendan Rodgers kérésére szerződtették, ám mindössze néhány hónapot dolgoztak együtt, a szakember menesztése után Jürgen Klopp ült le a kispadra. A német edző az első perctől bízott benne, s hihetetlenül komplex tudású csatárt faragott belőle. Első három idényében egyaránt legalább tíz gólt szerzett, a német menedzser nem hiába nevezte őt akkoriban az együttes motorjának.

De a góloknál sokkal többet ad hozzá a Liverpool játékához, amelyben hamis kilencesként teljesedett ki. Elképesztő mezőnymunkát végez, a csapat játékának alapját jelentő letámadást egyetlen csatártársa sem érzi annyira, mint ő. Képes úgy megtámadni az ellenfél labdás játékosát, hogy közben egy másik passzsávot is lezár, ha kell, a középpályán csapdázza le a rivális irányítóját. Mozgásával és elfutásával területet nyit társai előtt, nem véletlen, hogy Mohamed Szalahhal és Sadio Manéval éveken keresztül megbonthatatlan csatársort alkotott, hármasuk a 2018–2019-es idényben BL-döntőig repítette a Liverpoolt, ám a kijevi finálé után a Real Madrid vitte haza a trófeát.

Közben a 2018-as világbajnokságot is megjárta, de Tite válogatottjában nem számított alapembernek, és ki tudja, mennyit kell várni rá, hogy az Európában már évek óta a legjobb támadók között számon tartott futballistát végre hazájában is elismerjék.

Ha a válogatottal nem is, a Liverpoollal felért a csúcsra, 2019-ben a Bajnokok Ligáját, egy évvel később a Premier League-et nyerte meg a csapattal, nélkülözhetetlen láncszemként. Diogo Jota és Luis Díaz érkezésével viszont megváltozott a szerepe, a korábban megbonthatatlan támadóhármasból többnyire ő találja magát a kispadon. A jelek szerint elfogadta a helyzetét, a Benfica elleni BL-negyeddöntő visszavágóján Jürgen Klopp több kulcsemberét pihentette, így a brazil támadó kezdőként kapott lehetőséget – ő pedig duplával jelezte, hogy lehet rá számítani. Ahogy az Athletic nevű szakportál újságírója, James Pearce fogalmazott áprilisi cikkében: „Már nem Firmino vezeti a sereget, de megbízható helyettes, és élvezi, hogy újra és újra képes megújulni.”

Alighanem minden szakember ilyen „helyettesről” álmodik, s nem mellékesen a mostani idényben éremkollekcióját még három arannyal – Premier League, FA-kupa, Bajnokok Ligája – bővítheti.
S akkor talán már a szövetségi kapitánynak sem kell magyarázkodnia, miért számít rá a brazil válogatottban.

GÓLOK, CSELEK, EMLÉKEZETES PILLANATOK…

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. május 7-i lapszámában jelent meg.)