Az ezredfordulóra beinduló hazai expedíciós hegymászásnak mindig is különleges kapcsolata volt a 8611 méter magas K2-vel. Talán kevesek tudják, de az Erőss Zsolt nevével fémjelzett, 2003 és 2013 között működő Magyarok a világ nyolcezresein programot eredetileg Kollár Lajos és az egyik legjobb magyar alpinistának tartott Ozsváth Attila alapította 2002-ben.
Első céljuk máris az impozáns K2 lett volna, szponzor híján azonban Erőss végül a Mount Everestre ment (és első magyarként meg is mászta), Ozsváth pedig végzetes útjára indult a pakisztáni Karakorumba.
Magyar expedíciók a K2-re
2005 – Magyarok a világ nyolcezresein. Tagok: Dan Borcea (román), Csollány Katalin, Jaro Dutka (szlovák), Erőss Zsolt, Kollár Lajos, Markos Huba, Mécs László. Erőss Zsolt 8300 méterig jutott.
2007 – Magyarok a világ nyolcezresein. Tagok: Csíkos József, Csizmadia Péter, Csollány Katalin, Erőss Zsolt, Kollár Lajos, Mécs László, Sterczer Hilda, Tarjányi István, Ugyan Anita, Vörös László, Juhász Bálint. A rossz időjárás miatt az expedíció a K2 helyett a szomszédos Broad Peaket mászta meg.
2015 – Magyar K2 Expedíció. Tagok: Suhajda Szilárd, Varga Csaba. Mindketten 7400 méterig jutottak.
2016 – Johnnie Walker K2 Expedíció. Tagok: Klein Dávid, Suhajda Szilárd. Mindketten 7000 méterig jutottak
2019 – Eseményhorizont K2 Expedíció. Tagok: Klein Dávid, Suhajda Szilárd. Suhajda Szilárd július 25-én elérte a 8611 magas csúcsot.
Két évvel később a vállalkozás szintén a K2-t vette célba, akklimatizálódás gyanánt a magyar expedíció megmászta a „szomszédos” Gasherbrum II-t (8035 m), de mivel egyre rosszabb lett az időjárás a K2-n, inkább egy másik nyolcezresre, a Broad Peakre (8051 m) jutott fel. Ezután inkább más célokat keresett a magyar hegymászás a Himalájában.
Suhajda Szilárd hegymászókarrierje 2007-ben kezdődött a Mont Blanc megmászásával, de neve csak 2012-ben lett ismertebb, amikor kísérletet tett a Gasherbrum I és Gasherbrum II megmászására is, mindkettőn hatezer méter fölé jutott. A Facebookon ekkor még „Suhajda Szilárd hegymászóféleség” néven működtette oldalát, de 2014-ben bebizonyította, hogy a „-féleség” nem is annyira indokolt a szóösszetétel végén: Varga Csabával feljutottak a föld tizenkettedik legmagasabb hegyére, a Broad Peakre (8051 m).
Ez nemcsak azért volt jelentős, mert Szilárd belépett a nyolcezresek világába, hanem mert naphosszat csodálhatta, szinte „díszpáholyból” figyelhette a szomszédos K2-t, ami azonnal lenyűgözte. Annyira, hogy már 2015-ben visszatért a Karakorumba.
„Egy évvel később szinte euforikus állapotban kezdtem felfelé mászni, nagyon izgatott voltam. Ez a várakozás most is megvan, de van bennem félelem is, ami nem is baj, hiszen tisztában vagyunk vele, mekkora kockázatot rejt a hegy” – nyilatkozta a Csupasportnak Suhajda, mielőtt állandó mászótársával és barátjával, Klein Dáviddal idén kiutaztak volna a K2-re.
Suhajda 2015-ben és 2016-ban is megpróbálkozott a K2-vel, előbb 7400, majd 7000 méterig jutott. Egy évvel később Klein Dáviddal a Mount Everest megmászásával próbálkoztak palackozott oxigén nélkül, ami eddig alig kétszáz embernek sikerült a világon. Az akklimatizáció biztató volt, egészen nyolcezer méterig, a Déli-nyeregig jutottak, ahol egy éjszakát el is töltöttek, a csúcstámadás azonban Szilárdnak korán félbeszakadt, miután 6500 méterről súlyos gyomorproblémák miatt vissza kellett fordulnia.
A követező évben sem volt szerencséje a Himalájában, mikor hat év után újra próbálkozott a GI és a GII megmászásával, ugyanis a lavinaveszélyes friss hó megakadályozta a haladásukat, így 6500 méterig jutottak.
Idén nyáron azonban megtörtént az igazi áttörés, Suhajda Szilárd csütörtökön első magyarként feljutott a K2-re, ezzel a magyar Himalájai expedíciózás elmúlt tíz-tizenöt évének egyik legjelentősebb mászását hajtotta végre, egyben két évtizedes álmát váltotta valóra, neve pedig egy csapásra a legnagyobb magyar hegymászók közé került.
Persze kis szerencséje is volt abból a szempontból, hogy a jó időjárás kitartott, és számított az is, hogy Nirmal Purja, aki fejébe vette, hogy hét hónap alatt megmássza mind a tizennégy nyolcezrest, éppen a K2-n tartózkodott, csapatával kikötelezte és meg is mászta, ami azonban önmagában kevés ahhoz, hogy az ember tényleg feljusson a 8611 méteres csúcsra.
Ahhoz nemcsak technikailag kell képzettnek lenni (a Palacknyak néhol nyolcvanfokos jégmászást jelent 8200 méteres magasság felett!), hanem fizikailag és mentálisan is tökéletes formában kell lenni hozzá.
KOLLÁR LAJOS KÖZLEMÉNYE
A magyar expedíciós hegymászás mérföldkövei!
Üdvözlettel,
Kollár Lajos