Sakk: biztató a sportág megítélése Magyarországon

A sakk megítélése a lakosság körében – ez volt a címe annak a felmérésnek, amelyet a Századvég áprilisban készített a Magyar Sakkszövetség felkérésére. A kutatást, amihez hasonló az elmúlt évtizedekben nem készült hazánkban, Bokányi Zita, az alapítvány vezető kutatója koordinálta.

A felmérés során ezer, tizennyolcadik életévét betöltött embert kérdeztek meg, olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, minthogy van-e otthon sakktáblájuk, tudnak-e és szoktak-e sakkozni, ha igen kitől tanultak meg? Mennyire ismerik a magyar sakkozókat, gyermekeik tanulnak-e sakkozni, és mit gondolnak, mit fejleszt leginkább? A kutatás azt is meg akarta tudni, a megkérdezettek hallottak-e arról, hogy Magyarország 2024-ben sakkolimpiát szeretne rendezni?

A válaszok függtek az életkortól és az iskolázottságtól is, de a részt vevők közel ötven százaléka ismeri a sportágat, sőt, van otthon sakktáblája és szokta is használni. A megkérdezettek többsége szerint fontos, hogy gyermekeik megtanuljanak sakkozni, mert jó hatással van a szellemi képességekre és a személyiségre, fejleszti a koncentrációt, az emlékezőtehetséget és a problémamegoldó-képességet.

Kiderült, hogy a leginkább ismert sakkozóink a Polgár nővérek, Judit, Zsuzsa és Zsófia, valamint Portisch Lajos és Lékó Péter. A magyar sakkolimpiai rendezés tervéről kevesen hallottak, azok túlnyomó többsége (83.7 százalék) azonban támogatja, szerintük jó hatással lenne a turizmusra, a hazai sakkéletre és az országimázsra, és nem kellene hozzá infrastruktúrát sem fejleszteni.

Szabó László, a szövetség elnöke a felmérés eredményeivel kapcsolatban elmondta, örül, hogy a magyar emberekben alapvetően pozitív kép él a sakkról, és felhívta a figyelmet arra, hogy ezekből a számokból további értékes információkat kaphatnak.