„A magyar csapat és Ronaldóék elvitték a show-t” – Schoblocher Barbara és a sport

– Mi hír Bajaszentistvánról?
– Szeptemberben egy héten belül kétszer is jártam otthon, ami ritkán fordul elő, de mivel október elejét Nashville-ben töltöttem, az indulás előtt hazavittük a kutyánkat a szüleimhez. Tavaly már jártam Tennessee fővárosában, Áron András szólólemezét vettük fel, aki nem mellesleg a barátom. A The Moment október elsejével látott napvilágot, két duett is hallható rajta. A Sztárban sztár televíziós zenei vetélkedőt követően is eltöltöttem egy hetet a szülővárosomban, de egy-egy ilyen látogatás során annyi inger ér, hogy kipihenni magam végül visszajöttem Budapestre.

– Az Instagramja szerint egy kis evezés a Sugovicán azért belefért a kiruccanásba.
– A sors fintora, hogy amióta a fővárosban élek, sokkal jobban értékelem a Baja kínálta lehetőségeket. Gyerekként természetes volt, hogy ott a sziget, a Sugovica, a Duna. A miénk nem igazán sportos család, bár apukám néptáncolt. Engem beíratott a helyi evezősklubba, és imádtam is vízen lenni, ellenben futni utáltam, márpedig a fizikum megszerzésének az az egyik módja. Pici, törékeny lányként hobbinak tekintettem az evezést, a többieknél viszont a versenyzésen volt a hangsúly, s ez elvette a kedvemet. Felnőttként visszatérek a vízre, ha tehetem, Baján kajakba ülök. Imádok SUP-ozni is, bár arra ritkán van alkalom.

– Bajáról a halászlé mellett sokaknak Hosszú Katinka neve ugrik be, akit a helyi uszodába vitt le először néhai nagypapája, Bakos László.
– Baja kisváros, mindenki ismer mindenkit. Én is emlékszem Katinkára, bár kétlem, hogy ő emlékezne rám. Négy évvel idősebb nálam, végzősök voltak, amikor mi elsősök; előfordult, hogy a kettőnk társasága olykor találkozott. Ami a halászlevet illeti, apukám főzi a legfinomabbat a városban, de talán az országban is. Minden bajai háznál kialakítottak halfőző helyet, hétvégente belengi a várost a friss halászlé illata. Mivel imádok enni, szeretem a saját szájízemhez igazítani az ételeket. Megtanultam a halászlé elkészítését is, karácsonykor már több alkalommal főztem a zenésztársaimnak és a barátaimnak.

– Az idei nyár félszáz körüli koncertet hozott a Blahalouisiana együttesnek, közte több erdélyi túrával. Miképp készül fel erőnlétileg az ilyen erős igénybevételre?
– Muszáj fizikailag is megalapozni egy-egy intenzív turnéidőszakot, hogy koncert közben ne fulladjak ki; a mozgás ráadásul magával hozza a mentális stabilitást is. Nekem bevált a pilates, ajánlom mindenkinek. Ezt a különleges légzéstechnikával és a mélyizmok erősítésével operáló tornát a német Joseph Hubertus Pilates találta ki. Van egy mondása, miszerint tíz edzést követően érezni fogod, húsz után látszani fog, harminc után pedig kapsz egy új testet, s ez tényleg így van. Érettségi előtt, még Baján, már futottam és otthon tornásztam is, bár annak elsősorban az önbizalomhiány, az önmagamnak nem tetszés volt fő mozgatórugója. Mostanság azt vettem észre, hogy a pilatesnek köszönhetően a futás is jobban megy, s fittebbnek érzem magam a színpadon.

– A Blahalouisiana mennyire sportos zenekar?
– Egyre inkább az! Rájöttünk, hogy a fittség nagyban hozzájárul a kreatív energiák működéséhez, arról nem is beszélve, hogy aki kiáll a színpadra, óhatatlanul hiú. A basszusgitárosunk, Jancsó Gábor futballistának készült, imádja a sportot, rendszeresen fut és focizik. Juhász Ádám, a dobosunk konditerembe jár. A billentyűsünk, Pénzes Máté hátproblémákkal küzdött, de a funkcionális edzések hatására megszűntek a fájdalmai, s erre rákapott a ritmusgitárosunk, Mózner László is. A szólógitárosunk, Szajkó András napi rendszerességgel fut. A futball egyébként nem egyszer beleszólt már a zenekar mindennapjaiba.

– Miképp?
– Erről sok történetem van. Én magam nem vagyok rajongó, bár jó néhány meccset megnéztem, mert a fiúk vittek magukkal. Gábor, ahogy említettem, imádja a focit, s volt egy időszak, amikor duóként is felléptünk. Azokon a napokon, amikor fontos mérkőzés volt, úgy kísért gitáron, hogy a mobilját lenémítva rátette a kottatartóra, és amíg énekeltem, a telefonján nézte a meccset. Persze megszállottan tippmixelt is. Egy másik sztori: 2016-ban meghívást kaptunk a Fishing on Orfű fesztiválra, de pechünkre a fellépésünk egybeesett a labdarúgó Eb magyar–portugál találkozójával. Az ország focilázban égett, Orfűn is felállítottak kivetítőt, és a közönség a focit nézte, miközben mi életünk koncertjét játszottuk – a magyar csapat és Ronaldóék elvitték tőlünk a show-t. Noha a három háromnak örültünk, a buli végén szomorúan jöttünk le a színpadról. Aranyos volt a fesztivál megálmodója, Lovasi András, aki azt mondta vigasztalásként: „Gyerekek, egy dolgot ígérhetek: jövőre nem lesz Eb.” Idén nyártól a foci a mindennapjaink részévé vált. A sok fellépés miatt rengeteget ülünk a turnébuszban, Laci pedig vett egy Nintendót, hogy út közben fifázhassanak.

– A Nem ereszt című daluk klipjében görkorcsolyázós és gördeszkázós jelenetek mellett az amerikai futball is megjelenik. Honnan jött az ötlet?
– A Blahalouisiana tagjainak zöme székesfehérvári, illetve valamennyiünknek van fehérvári kötődése. A városban található az ország egyetlen, szabványos amerikaifutball-stadionja, amely kiváló forgatási helyszínnek bizonyult. A helyi Free Spirit Dance rendszeres közreműködője a Fehérvár Enthroners amerikaifutball-csapat mérkőzéseinek; a táncjeleneteinket ők koreografálták, sőt közreműködői is a klipnek. Adta magát, hogy futballmezbe bújjunk, s a pompomlányokkal közösen táncoljunk.

– A klip kedvéért tanult meg görkorcsolyázni?
– Még gyerekkoromban kaptam az első korcsolyát. Nagyon szeretek és tudok is görkorizni, csak sajnos ritkán van rá időm. De jól mozgok a jégen is; a „táncolós sportokban” ügyes vagyok.

– A nyár egyik zenei csemegéje volt, hogy a Legendák sorozat keretében három rockklasszikus új köntösbe öltözött. A Blahalouisiana Kovács Kati Szólj rám, ha hangosan énekelek című slágerét dolgozta fel közösen az énekesnővel. A Fővárosi Nagycirkuszban videóklip is készült, sőt Kovács Kati fellépett a zenekarral a Budapest Parkban. Lehetett-e a dal kiválasztásában szerepe annak, hogy a Sztárban sztár első élő show-jában éppen Kovács Kati bőrébe bújva aratott zajos sikert?
– Csodálója és tisztelője vagyok Kovács Kati művészetének és a korszaknak is, amelynek ő az egyik ikonikus előadója. A Szólj rám, ha hangosan énekelek feldolgozását már 2015-ben elkészítettük Vitáris Ivánnal, az Ivan & The Parazol énekesével, csak az nem kapott ekkora hírverést. Nagyon örültem, hogy Kovács Katit is megszemélyesíthettem a tv-műsorban. Azért is vállaltam el a szereplést, mert úgy láttam, van némi tér arra, hogy olyan zeneiséget közvetítsek, amely nekem is érték. Azt nem tudom, a Sztárban sztár kapcsán jutott-e eszébe a Legendák szervezőinek, hogy mi duettezzünk Kovács Katival, hiszen már a februári Petőfi Zenei Díjátadón is – amelyen a szövegíró Adamis Anna Életműdíját ünnepeltük – egy Kovács Kati-dalt játszottunk el, Az eső és ént.

– A Sztárban sztár után idén lesz még egy dobása: az Erkel Színházban október huszonegyedikén és huszonkettedikén kerül színre a Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szerelmét bemutató Szabadakarat című koncertszínházi előadás. Júlia prózai szerepében Staub Viktória látható, az énekhang az öné lesz. Miként képzeljük el ezt a kettős szereposztást?
– A prózai darabhoz alternatív pop-rock számok társulnak, Júlia dalait én énekelem. Nagyon izgalmasnak ígérkezik a koncepció, hogy a betétdalok élő videóklipként elevenedjenek meg, vagyis nemcsak a prózai Júlia, hanem énekhangként én is a színpadon leszek. Ennél több részletet még hadd ne áruljak el.

– Bajai diákként tagja volt a helyi Rábl Színpadnak; Júlia megformálása egyfajta időutazás is?
– Az utóbbi években annyira a zenekarra összpontosult a figyelmem, hogy szinte el is felejtettem, mennyire szerettem színházban létezni. Baján több társulatnak is tagja voltam egyszerre, így az iskolai Rábl Színpadnak és a Starlight énekstúdiónak, amellyel musicaleket adtunk elő. Sokat köszönhetek ennek az időszaknak. A Sztárban sztárra is részben azért mondtam igent, mert jelmezben, más valaki bőrébe bújva azt a színházi élményt élhettem át, ami oly nagyon hiányzott. Most itt egy újabb lehetőség, nagyon örülök neki, noha nem akartam színésznő lenni. Énekelni szeretek, de izgalmas kihívás, ha van egy kis játéktér, s meg lehet formálni egy karaktert is.

– Nagyjából ez a musical világa, amelynek egyik csillaga épp a Sztárban sztár-győztes Gubik Petra... Ha kapna zenés színházi felkérést, rábólintana?
– Semmire sem mondom, hogy soha. Ha úgy kell lennie, megtalál a lehetőség. Az Erkel-előadások után a kreatív energiákat a Blahalouisiana ötödik nagylemeze zenei anyagának befejezésére összpontosítjuk, aztán jöhet a turné. Ugyanakkor szeretem a változatosságot, ha az agyamat más kihívás is megdolgoztatja, mint ami a zenekari rutinunk. Igen, el tudom képzelni, hogy a jövőben kipróbáljak sok mindent, ami a zenével kapcsolatos, viszont különbözik attól, amit a Blahalouisianával csinálunk.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. október 7-i lapszámában jelent meg.)