Pitikiss, a tréfamester gyógydögönyöző – önfeledt szórakozást kínál a Vidám sportmesék

SZABÓ GÁBORSZABÓ GÁBOR
Vágólapra másolva!
2024.01.11. 16:15
A 320 oldalas könyv több mint negyven történetet rejt, a szöveget Gerő Sándor huszonhat illusztrációja töri meg,

Az 1920-as évek derekára megizmosodó magyar sport különleges alakjával akkor találkoztam először a korabeli sajtót olvasva, amikor az 1932-es olimpia történéseit (is) böngészve készültem fel az egyetlen magyar Oscar-díjas (1943) színészről, Lukács Pálról (Paul Lukas) 2021 áprilisában megjelenő cikkemre. A Vígszínház egykori sztárja nagy lelkesedéssel segítette sportolóinkat a játékok alatt, és jól ismerték egymást Kiss Ernővel, az úszók és vízilabdázók masszőrével, például mert Zilahy Lajos A világbajnok című, 1927 tavaszán bemutatott bohózatában mindketten játszottak. No persze Lukács a főszerepet alakította, Kiss meg statisztaként tűnt fel a darabban. Éppen akkor, a próbákon ragadt rá a Pitikiss becenév, de hogy miként, többek között ez is megtudható az általa írt, 1943 őszén kiadott Vidám sportmesék című kötetből, amelynek ezennel igyekszünk reklámot csinálni.Az 1920-as évek derekára megizmosodó magyar sport különleges alakjával akkor találkoztam először a korabeli sajtót olvasva, amikor az 1932-es olimpia történéseit (is) böngészve készültem fel az egyetlen magyar Oscar-díjas (1943) színészről, Lukács Pálról (Paul Lukas) 2021 áprilisában megjelenő cikkemre. A Vígszínház egykori sztárja nagy lelkesedéssel segítette sportolóinkat a játékok alatt, és jól ismerték egymást Kiss Ernővel, az úszók és vízilabdázók masszőrével, például mert Zilahy Lajos A világbajnok című, 1927 tavaszán bemutatott bohózatában mindketten játszottak. No persze Lukács a főszerepet alakította, Kiss meg statisztaként tűnt fel a darabban. Éppen akkor, a próbákon ragadt rá a Pitikiss becenév, de hogy miként, többek között ez is megtudható az általa írt, 1943 őszén kiadott Vidám sportmesék című kötetből, amelynek ezennel igyekszünk reklámot csinálni.

Kiss Ernő, avagy Pitikiss (jobbra) az 1932-ben olimpiát nyerő vízilabdázók között
Kiss Ernő, avagy Pitikiss (jobbra) az 1932-ben olimpiát nyerő vízilabdázók között


A 320 oldalas könyv több mint negyven történetet rejt, a szöveget Gerő Sándor huszonhat illusztrációja töri meg, az ő munkája a borító is. Pitikiss a szemtanú hitelességével ránt be minket a kulisszák mögé, és bár beszámol a versenyekről is, alapvetően a kísérő körülményeket, a humoros epizódokat állítja a központba. Nem pusztán varázskezű masszőr és „gyógydögönyöző” volt, hanem intelligens, jó humorú, a nevettetésre és mások megtréfálására mindig kész, derűs, egyúttal minden hájjal megkent figura, aki piszkosul értett a sporthoz is, különösen a vízipólóhoz, az úszáshoz és az ökölvíváshoz. S ha már könyvről értekezünk, az íráskészségére sem panaszkodhatott, amit ékesen bizonyítanak élvezetes stílusban, jó ízű humorral papírra vetett sorai, no meg az alkalomadtán a Nemzeti Sportban is megjelenő cikkei.

Nehéz klasszikus recenzióval kirukkolni, legjobb lenne szemezgetni a sorjázó vidám történetekből, amelyekből kiviláglik, milyen sokat tud segíteni a derű, miként tudja erősíteni a nagy leleménnyel megteremtett jó hangulat az önbizalmat, a hitet, a lelket. Megtudjuk például, hogy az egyik magyar–olasz tornászviadalon a lólengésgyakorlatra készülő, még tinédzser Sárkány Istvánt úgy nyugtatta meg, hogy a ló egyik végén kockacukrot dugott a kárpit alá...

Nélkülözhetetlenségét igazolta az 1930-ban Nürnbergben megrendezett Klebelsberg-kupa, amelyre utólag utaztatták ki repülővel, hogy a jéghideg vízben didergő pólósainkat – az általa kevert kenőcsöt a bőrükbe masszírozva – bemelegítse a meccsek előtt. Meg is lett az eredménye. Egyrészt a magyar válogatott diadalmaskodott a hatcsapatos tornán, másrészt a svédek is igényt tartottak a szolgálataira, és elöljárói engedélyével eleget is tett a felkérésnek. Más kérdés, hogy mire éjszaka kissé kapatosan visszatért a szállásra (a derék svédek még marasztalták a munka után...), és felporoszkált a szobájába, azzal szembesült, hogy a nem különben vicces vízilabdázók kicsavarták az égőket, szétszedték a szekrényét, az ágyát, az összehajtott székeket a matrac alá dugták, lepedőjét vízbe áztatták, és jól összecsomózva gombóccá formázták...

Az előszóban garantálja Pitikiss, hogy amit írásba foglalt, az kivétel nélkül meg is történt, egyúttal jó mulatást kíván. Nos, én már jót mulattam, egyszerűen letehetetlen a könyv.

(Kiss Ernő: Vidám sportmesék. Amit a Pitikiss mesél – Budapest, 1943)


(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2024. január 6-i lapszámában jelent meg.)

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik