Összekötött életfonalak – B. Szokolyi Alajos, a modern kor első olimpikonja

Mindig nagy érdeklődésre tarthatnak számot a legnépszerűbb, legtöbbet idézett művek árnyékában meghúzódó, ugyanazon szerző tollából született nívós, különleges alkotások. Mást ne mondjunk, ha Mező Ferenc neve kerül szóba, máris hozzátársítják az 1928-as – szellemi – olimpiai győzelmét (Az olimpiai játékok története – irodalom kategória) meg úgy általában az öt karika égisze alatt folytatott buzgó tevékenységét. Megannyi műve között megbújik az 1935-ben megjelent Negyven év a magyar sport szolgálatában – B. Szokolyi Alajos élete és kora című ötvenoldalas tanulmány, amely a magyar sporttörténet kiemelkedő alakját idézi meg, és enged beleszagolni a korabeli hazai versenysport levegőjébe.

Mindig nagy érdeklődésre tarthatnak számot a legnépszerűbb, legtöbbet idézett művek árnyékában meghúzódó, ugyanazon szerző tollából született nívós, különleges alkotások. Mást ne mondjunk, ha Mező Ferenc neve kerül szóba, máris hozzátársítják az 1928-as – szellemi – olimpiai győzelmét (Az olimpiai játékok története – irodalom kategória) meg úgy általában az öt karika égisze alatt folytatott buzgó tevékenységét. Megannyi műve között megbújik az 1935-ben megjelent Negyven év a magyar sport szolgálatában – B. Szokolyi Alajos élete és kora című ötvenoldalas tanulmány, amely a magyar sporttörténet kiemelkedő alakját idézi meg, és enged beleszagolni a korabeli hazai versenysport levegőjébe.

Kérdezhetnénk, miért éppen Szokolyi ihlette meg Mezőt, aki rajta kívül még egy emberre szánt önálló munkát: Molnár Lajosra, a Magyar Athlétikai Club alakuló értekezletének kezdeményezőjére, az első magyarországi atlétikai verseny szervezőjére, a hazai sportirodalom úttörőjére.

Egyrészt adta magát Szokolyi sokszoros elsősége, ami alatt a következőket értjük: ő az első modern kori olimpikon, merthogy az athéni játékok első versenyén, a 100 méter 1896. április 6-án megtartott első előfutamában az egyes rajtszámot kapta; első magyarként végzett a legjobb három között olimpián (harmadikként nem részesült éremben – az első ezüst-, a második bronzérmet kapott); az 1896-ban 100 yardon aratott sikerével ő az első magyar bajnok atlétikában; 1897-ben a MAC igazgató választmánya az ő indítványára körlevélben hívta fel a magyar sportegyesületeket az atlétikai szövetség megalakítására; a még 1927-ben az Országos Testnevelési Tanács ülésén elhangzott javaslatára alakult meg 1932 áprilisában a Magyar Olimpiai Társaság (MOT). Másrészt írásra sarkallhatta a szerzőt, hogy Szokolyi 1932. szeptember 9-én elhunyt, vagyis nem lehetett ott, amikor tizenkét nappal később Mező Ferenc titkár jelentkezett szólásra a MOT dísz­ülésén, és – a szervezet alapítási céljának megfelelően – javaslatára a közgyűlés a tagok sorába iktatta a Los Angeles-i játékokról hat aranyat, öt ezüstöt és öt bronzot hazahozó sportolókat. Szokolyi és Mező életének fonala tehát 1932. áprilisi megalakulásakor összekötődött a MOT-ban, és ez a fonal a néhai nagy atléta halálával sem szakadt szét.

Értékes sporttörténeti ínyencséget tálal fel a szerző, amennyiben igen részletesen, csaknem teljes három oldalon keresztül számol be az Athénban szerencsétlenül sikerült 110 méteres gátfutóversenyről, egészen pontosan az április 7-i előfutamról. Ahogy Mező is kitért rá, erről az olimpiai epizódról „a legkülönbözőbb tudósításokat találjuk”, egyúttal idézi a legilletékesebb, azaz Szokolyi 1928. december 3-án neki írt levelét.

Az Ujság cikkírója jóvoltából (is) learathatta a dicséreteket Mező Ferenc: „(...) az utolsó négy évtized magyar sportjáról prezentál olyan élethű, markáns és széles perspektívájú »korrajzot«, amely több mint az akkori idők egyik legkiválóbb atlétájának a legemberibb portréja, több mint negyven év kimagasló sporteseményeinek színes és élethű leírása, (…) újabb becses forrása negyven esztendő magyar sporttörténetének, amelyet valamikor hőskölteménybe foglalnak majd a krónikások.”

Vagy – ahogy most mi – kedvet adnak az ötvenoldalas kötet elolvasásához…

(Mező Ferenc: Negyven év a magyar sport szolgálatában – B. Szokolyi Alajos élete és kora, Budapest, 1935)

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. január 22-i lapszámában jelent meg.)