Célba ért a katari karaván – furcsa világbajnokság kezdődik vasárnap

Furcsaságokból bőven jut az előttünk álló csaknem egy hónapra, a katari világbajnokság telis-tele lesz akár csak néhány éve is elképzelhetetlen újdonsággal.

Már az sem volt mindennapos, hogy ilyen tornát 12 évvel (!) előtte ítéljen oda valakinek a FIFA, ám most ez is megtörtént. Az akkor még Joseph Blatter által vezetett Nemzetközi Labdarúgó-szövetség 2010. december 2-án döntött úgy, hogy a 2018-as és a 2022-es vb-helyszínről csomagban szavaz – Oroszország és Katar lett a befutó. Mivel a vesztes oldalon mások mellett az Egyesült Államok is szerepelt (azóta „kárpótlásul” Kanadával és Mexikóval együtt megkapta a következő, a 2026-os tornát), borítékolható volt, hogy az amerikai média a hátralévő időben egyetlen perc nyugtot sem hagy a katariaknak, és tényleg így történt: pozitívumot elvétve találni a 2022-es csúcseseménnyel kapcsolatos témák tálalásában.

Húsz év, 2002, a japán–dél-koreai közös rendezés után másodszor adhat otthont világbajnokságnak az ázsiai kontinens, és először arab ország. Ráadásul Ázsia eleve nagy erőket vonultatott fel a 2022-es szavazásnál, hiszen az Egyesült Államok mellett éppen Dél-Korea és Japán, továbbá az óceániai, ám „futballügyekben” ázsiai Ausztrália volt a katari pályázat riválisa.

Nem sűrűn fordul elő, hogy egy csapatot kizárnak a selejtezőből (ez nagyjából az 1950-es torna előtt fordult elő legutóbb: a megszállt Németország és Japán sem indulhatott), úgy meg főleg nem, hogy a meccsek nagy részét már lejátszotta. Most az előző rendezővel, az Ukrajnával háborúban álló Oroszországgal történt meg ez, a szbornaját erős világpolitikai nyomásra eltakarították a pótselejtező elődöntőjéből.

A katari törvények, mondjuk így, kevésbé kompatibilisek a magát demokratikusnak hirdető nagyvilágéival, a FIFA nem kis erőfeszítést is tett annak érdekében, hogy például a mindenhonnan érkező szurkolóknak komfortosabbá tegye a katari napokat, így például érvényes jeggyel az egyébként tiltott alkoholfogyasztásról, horribile dictu, a szexuális életről sem kell lemondaniuk… (2002-ben például a Koreában nemzeti eledelnek számító kutyahús evésének szüneteltetését kérte az emiatt felháborodó ázsiaiaktól a FIFA, Dél-Afrikában és Brazíliában az ingatag közbiztonság töltötte el aggodalommal a világot, az oroszoktól pedig már akkor is illett rettegni, a rendezőkkel 2006, Németország kivételével két évtizede csak a baj van.)

Először tartanak novemberben és decemberben világbajnokságot, hiszen Katar klímája a résztvevők nagy részének elviselhetetlen lenne a hagyományos késő tavaszi-nyári hónapokban, ám így is hűteni kell a stadionokat. Július 30-nál később még nem ért véget torna, ehhez képest Katarban most vasárnap, november 20-án szólal meg az első kezdő sípszó, a döntőt pedig nem sokkal karácsony előtt, december 18-án játsszák. És akkor még szó sem esett a koronavírus-járványról, ami két éve alapjaiban rengette meg a világ mindennapjait, és hatása például a futballban is tovább él. Emiatt lehet a korábbi 22, majd 23 helyett immár 26 játékost nevezni a vb-re, továbbá mérkőzésenként ötöt cserélni.

Mindez azt is jelenti, hogy a december 18-ig tartó vb-re az eddig megszokott létszámhoz képest 96-tal több futballista utazhatott el, a legtöbben európai klubokból, a bajnokságok nem hetekkel a torna előtt hajtották a fejüket téli álomra, hanem még a múlt hétvégén is pattogott a labda, a válogatottak a csoportkört szánhatják a közvetlen vb-felkészülésre – más kérdés, hogy a mezőny felének ekkor véget is ér a szakmailag emiatt nyilván csak szőrmentén értékelhető világbajnokság.

A VAR már négy éve bemutatkozott a vb-n, most azonban újabb lépést tesz a „bírómentes” futball felé, hiszen a vitás esetek gyorsabb eldöntésének érdekében kifejlesztett félautomata rendszer automata labdakövetővel működik, és háromdimenziós képet ad a játékos helyzetéről, így pillanatok alatt dönteni tud a lesgyanús szituációknál. A négy évvel ezelőtti 13 helyett Katarban már 25 szakember követi nyomon a meccseket a videószobában.

A pályán ez idő alatt három női játékvezető (és három női partjelző) is szerephez jut, kétséges, hogy szakmai okok vagy egyszerűen a kvóta miatt. Közülük a francia Stéphanie Frappart és a japán Jamasita Josimi vállalható döntésnek tűnik, ám a ruandai Salima Mukansanga működésével kapcsolatban a korábbi női vb-k tapasztalatai alapján már most sem árt, ha deponálunk némi erőset a tv mellé. Ilyen kis területen még sohasem rendeztek labdarúgó-világbajnokságot, az egyes helyszínek nagyjából 70x40 kilométeres területre koncentrálódnak, 57 km-nél többet sehol sem kell két helyszín között utazni, kelet–nyugati irányban pedig mindössze 37 km a legnagyobb távolság két stadion között. Mint ahogyan ilyen kis ország sem volt még házigazda – az eddigi „negatív csúcsot” Svájc, az 1954-es rendező tartotta a maga 41 285 négyzetkilométerével. Katar területe ennek alig több mint a negyede: 11 581 négyzetkilométer. Ilyen kevés stadionban legutóbb 1978-ban rendeztek világbajnoki mérkőzéseket (most nyolc arénában zajlik a vb, 44 éve mindössze hatban rendezték meg, de akkor még csak 16 részt vevő válogatott volt).

És persze a világranglistán ennyire hátul álló ország sem sűrűn rendezett még vb-t, Katar a legfrissebb rangsorban éppen az 50. (14 hellyel áll mögöttünk), a tavaszi sorsoláskor még 51. volt, igaz, Dél-Afrika is éppen így állt 2010-ben. A korábbi világbajnokok közül csak az olaszok hiányoznak, a döntősök közül azonban nemcsak mi, hanem a svédek, továbbá az együtt kétszer is aranycsatáig jutó csehek és szlovákok is.

Minden korábbinál több pénzt kapnak a klubok azon játékosaik után, akik a nemzeti válogatottal részt vesznek a világbajnokságon. A csapatok játékosonként hozzávetőlegesen 10 000 dollárra számíthatnak naponta, amíg az általuk delegált labdarúgók versenyben vannak a vb-n. (A maximum egy játékos után 370 000 dollár, ebben az esetben az illető olyan válogatottban szerepel, amelyik a döntőbe jutott.) A Ferencváros tehát keményen szurkolhat Tunéziának, hogy Aissa Laidouni minél többet hozzon a klub konyhájára. A focilázban égő arab állam az elmúlt 12 évben 220 milliárd dollárt költött a világon semmi máshoz sem hasonlítható infrastruktúra kiépítésére, amelynek eredményeként egyebek között új utakat, metróvonalat, tömegközlekedési eszközöket, szállodákat, komplexumokat és sportlétesítményeket adtak át – ez lesz minden idők legdrágább sporteseménye. A szervezők szerint a torna elsőként karbonsemleges is lesz, és az is jellemző, hogy a konténerekből épített 974 Stadion lelátóinak mobilelemeit 2023 elején szétbontják, és piacra dobják.

Mert hiába a futball-vb a világ egyik legnagyobb közösségi eseménye, a bevételi oldalt természetesen egyetlen pillanatra sem szeretnék szem elől téveszteni.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. november 19-i lapszámában jelent meg.)