Az olimpia csillagai: nyolc éve nincs ellenfele Nafissatou Thiamnak

A belga édesanya és szenegáli édesapa kislánya hétéves korában kezdett el atletizálni, és a többi társától eltérően nem akart jó futó, jó ugró vagy jó dobó lenni – hanem mindez egyszerre! Még úgyis, hogy magasugrásban kifejezetten tehetséges volt, és a mai napig olyan teljesítményre képes, amellyel világversenyeken döntőbe juthatna, sőt, éremért is versenghetne. Példaképe a svéd olimpiai, világ- és Európa-bajnok többpróbázó Carolina Klüft volt, olyan sikeres akart lenni, mint ő, ezért tizennégy éves korában naponta megtette a Namur–Liege egyórás vonatutat oda-vissza.

Elkötelezettségének hamar meglett az eredménye, alig tizenöt évesen már korosztályos országos bajnok lett Belgiumban, és fiatalon megismerte a nevét a nemzetközi mezőny is, 2011-ben negyedik lett az ifjúsági világbajnokságon, két évvel később, 2013 februárjában pedig 4558 ponttal megdöntötte az ötpróbázás juniorvilágcsúcsát Gentben – éppen nagy példaképe, Klüft 2002-es rekordját felülmúlva 23 ponttal.

Mivel ő lett Belgium első női sportolója, aki világcsúcsot állított fel, egy csapásra ismertté vált az országban, főleg, miután az olaszországi Rietiben 6298 ponttal aranyérmes lett a junior Eb-n, és egy hónappal tizenkilencedik születésnapja előtt megdöntötte a hétpróbázás belga csúcsát. Egy évvel később, a zürichi Európa-bajnokságon már a felnőttek között indult, rögtön bronzéremmel nyitott, és innentől elképesztő sorozatba fogott.

A következő évben ezüstérmes lett a prágai fedett pályás Eb-n, majd csak magasugrásban indult az U23-as kontinensviadalon, Tallinnban, ahol egyébként Krizsán Xénia szerezte meg a hétpróbázás aranyérmét. Thiam a 2016-os olimpián aztán berobbant az atlétika szűk élvonalába, noha ő sem várt magától érmet, huszonegy évesen a világ első számú hétpróbázójává vált. Rióban a szám valaha volt legfiatalabb olimpiai bajnoka lett 6810 pontos újabb egyéni csúccsal, a hét versenyszámból ötben egyéni legjobbját érte el, ráadásul legyőzte a címvédő brit Jessica Ennis-Hillt is, aki az olimpia után vissza is vonult, Thiam pedig nemzeti hőssé avanzsált, és vihette hazája zászlaját a záróünnepségen.

A 2017-es belgrádi fedett pályás Eb-t fölényesen nyerte meg, akárcsak a patinás götzisi hétpróbaversenyt, utóbbit 7013 ponttal, ami nemcsak a mai napig az egyéni legjobbja, de bekerült abba az elittársaságba – Klüft, az orosz Larisza Turcsinszkaja és az amerikai Jackie Joyner-Kersee mellé –, amelynek tagjai át tudták törni a bűvös hétezer pontos álomhatárt. Miután hazájában a hétpróbázás mellett a gerelyhajítás országos csúcsát is megdöntötte, az év sportolónőjének választották meg, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) pedig az év női atlétájának.

Abban az esztendőben első belga atlétaként világbajnoki aranyérmet szerzett Londonban, majd 2018-ban a berlini Európa-bajnokságon is a dobogó tetejére állhatott, amivel Klüft és Ennis-Hill után a harmadik hétpróbázó lett a világon, aki nyert olimpiát, világbajnokságot és Európa-bajnokságot is. Egy újabb híres többpróbaversenyt megnyerve első helyen végett a franciaországi, talence-i Décastaron is, ezzel gyakorlatilag mindent megnyert, amit a versenyszámában meg lehet, egyedül a fedett pályás világbajnoki cím hiányzik a gyűjteményéből a mai napig, igaz, ehhez végre el kellene indulnia rajta…

„Legyőzhetetlen” státusa csak egyszer szenvedett csorbát, a 2019-es dohai világbajnokságon a brit Katarina Johnson-Thompson bizonyult jobbnak nála, igaz, gerelyhajításban a második kísérleténél könyöksérülést szenvedett, és a felkészülése sem volt ideális, a diplomaszerzésre is koncentrálnia kellett a liege-i egyetem földrajzszakán. Ezt követően azonban minden visszazökkent a megszokott kerékvágásba, megnyerte a toruni fedett pályás Eb-t, majd a tokiói olimpián megvédte címét, a müncheni Eb-n és a eugene-i világbajnokságon sem bírt vele senki, mindegyiken abszolút esélyesnek számított, és egyiken sem volt ellenfele – csak saját maga.

Az 2023-as éve remekül kezdődött, az isztambuli fedett pályás Európa-bajnokságon 5055 pontos eredménnyel megdöntötte az ötpróbázás világrekordját, az ukrán Natalija Dobrinszka 2012-es, 5013 pontos csúcsát adta át a múltnak, és harmadik Eb-aranyával a verseny történetének legsikeresebb női ötpróbázója lett.

A budapesti világbajnokságon Achilles-ín-sérülés miatt nem tudott indulni, de a 2024-es római kontinensviadalon visszatért, és toronymagasan, Eb-csúccsal nyert, két hónap múlva Párizsban pedig sikerült neki, ami előtte még senkinek: sorozatban harmadik olimpiai aranyérmét szerezte meg. Amikor a pálya szélén megkérdezték tőle, melyik a legkedvesebb olimpiai érme, kissé zavartan válaszolta, hogy mindhárom, mivel mindhárom arany!

Ennyi érem és siker után 30 évesen egy célja még biztosan lehet, hogy végre szerezzen egy aranyérmet a fedett pályás világbajnokságon is, teljessé téve a gyűjteményét. Van esélye megdönteni Carolina Klüft 2007-es Európa-rekordját is hétpróbázásban, amitől csak 19 pont választja el, ugyanakkor azt mondja, Jackie Joyner-Kersee 1988-ban, a szöuli olimpián elért 7291 pontos világcsúcsa már neki is elérhetetlen.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2024. szeptember 14-i lapszámában jelent meg.)