Szovjet mintára, avagy a fordulat éve a magyar labdarúgásban

Vágólapra másolva!
2020.08.17. 11:52
null
Tömegjelenet a Vasas–Dorogi Tárna (2:1) mérkőzésen, amelyen csereként beállva játszotta első NB I-es mérkőzését a későbbi olimpiai bajnok (1952) Csordás Lajos
Címkék
Átszervezték 1950 nyarán a honi labdarúgó-bajnokságot, a szovjeteket másolva áttértünk az éves rendszerre, nyártól egy félidényes kiírás adta meg az átmenetet. Bevezették, hogy lehet cserélni – talán mondani sem kell, itt is a Szovjetunió mutatta a példát.

 

A béketábor többi országának szovjet mintájú gyakorlatához igazodva a labdarúgó-szövetség júliusi elnökségi ülésén a bajnokság átszervezése mellett döntöttek – az Országos Sporthivatal nyomására. Átálltunk az éves szisztémára, tehát ki kellett írni egy félidényes bajnokságot 1950 őszére – majd 1951 tavaszán már csupán 14 együttessel rajtolt az 1951-es idény. Sebes Gusztáv A magyar labdarúgás című köny­vében a változtatás mellett foglalt állást, mondván:

 „Mivel az egész ország pénzügyi gazdálkodásában valamennyi intézmény éves költségvetéssel dolgozik, a sportéletben is ezt a formát kell alkalmazni.”   Tudvalevő, hogy amikor 1949 második felében a Honvédelmi Minisztérium részéről felvetődött, hogy nálunk is legyen a néphadseregnek sportegyesülete, a szövetségi kapitány támogatta az ötletet. Ám amikor kiderült, hogy a minisztérium a Ferencvárost venné át, Sebes más véleményen volt.

Az Örömök és csalódások   című önéletrajzában így emlékezett: „Helyeseltem ezt a kívánságot, hogy honvédségünk megfelelő pozícióba kerüljön a sport területén is, (...) nem értettem egyet viszont az FTC-vel kapcsolatos elgondolással, (...) egy ilyen régi és nagy múlttal rendelkező sportegyesület, amelynek országszerte és külföldön százezrek szurkolnak, semmi esetre sem adná fel önként önállóságát, múltját és jövőjét. Kényszerintézkedésekre lenne szükség, és azok következtében az egész sport elveszthetné a zöld-fehér szurkolók tömegeit. (...) Ebben a hatalmas szurkolótáborban politikai törekvéseinkkel szemben álló ellenséges elemek is rejtőznek, akik érzelmeiknek a mérkőzések közben és egyéb alkalommal gyakorta igyekeznek hangot adni...”   

Elég az hozzá, Sebes a Kispestet javasolta – már csak azért is, mert a válogatott két oszlopa, Bozsik József és Puskás Ferenc ezt az egyesületet erősítette. Az együttes 1949 őszén még Kispestként állt ki, 1950 tavaszától viszont Bp. Honvédként. Nem csak a Kispestet érintette a változás, az Ferencvárosból ÉDOSZ lett, az MTK-ból Textiles, az Újpestből Bp. Dózsa. Sebes leírta: „A játékosok körében kialakult olyan vélemény, hogy a névváltozások nemcsak lényegtelen formaságok, hanem valójában a régi egyesület megszüntetését jelzik, s az újnak semmi köze a régihez.”    Hetven évvel később bizton állíthatjuk: a futballisták nagyon jól látták a helyzetet.

A Latorca utcában, az Elektromos pályáján korábban is rendeztek a bajnokság előtt labdarúgótornát, az 1950-es rendezvényt Béke-kupának nevezték el:    „Felhívja a figyelmet, hogy labdarúgóink is a béke aktív védelmének a harcosai. A békeívek aláírásán és a Koreába küldött tábori kórház anyagi feltételeinek a megteremtésére indított gyűjtésben való aktív részvételen kívül labdarúgóink a Béke-kupa-tornán is kifejezésre juttatják tiltakozásukat az amerikai imperialisták koreai orvtámadása ellen is. Labdarúgóink ugyanis tisztában vannak vele, hogy amikor a hős koreai katonák megvédik hazájukat az imperialista betolakodók ellen, akkor tulajdonképpen a mi békénket is védik.”   

Mindebből logikusan következik, hogy a mérkőzések bevételének egy részét a szabadságáért harcoló koreai nép megsegítésére fordítják.  „Így a kupamérkőzések hatalmas nézőserege is tevékenyen bekapcsolódik a béke megvédéséért folyó harcba.”     

A torna játékosai pedig minden egyes mérkőzésen külön felajánlással segítik a koreai nép szabadságharcát... A nyitó találkozó a Győri Vasas–Csepeli Vasas volt, az augusztus 13-i döntőben a Textiles Palotás Péter és Kovács IV István góljával 2:0-ra győzött a Bp. Dózsa ellen, amely már 1950 júliusa óta rendőrcsapatként lépett pályára. A Béke-kupa mérkőzéseinek több mint százezer nézője volt, a Népsport értékelése szerint  „a Textiles győzelme nem volt véletlen” ,  „még nem alakult ki a Dózsa négyszöge”  , „hiányzott a csapatmunka a Honvéd együtteséből” . A nagy meglepetés a Győri Vasas játéka volt, de az ÉDOSZ-t és az Előrét is bírálta a lap.

Ám a Textiles tornagyőzelménél fontosabb hír, hogy az Országos Sporthivatal rendeletére a szövetség határozatot hozott: a bajnoki mérkőzéseken egy kapust és egy mezőnyjátékost lehet cserélni. Számos alkalommal előfordult, hogy a sérült labdarúgó nem hagyta el a pályát, hanem a szélen statisztált. Csapatán segíteni nem tudott, viszont sérülése tovább romolhatott. Egy-egy ilyen vagy ehhez hasonló eset döntő mértékben befolyásolta a mérkőzések eredményét. Ugyanakkor nemcsak akkor lehet a futballistát lecserélni, ha sérült, hanem akkor is, ha rossz formában játszik. A cserére vonatkozóan a Népsport megjegyezte: „A Szovjetunióban már régebben bevezették ezt az újítást, amely valósabbá, sportszerűbbé teszi a mérkőzéseket, s nyugodtan hozzátehetjük: érdekesebbé.”

A Bp. Dózsa edzője, Opata Zoltán természetesnek tartotta, hogy szovjet az ötlet
A Bp. Dózsa edzője, Opata Zoltán természetesnek tartotta, hogy szovjet az ötlet

 

Az edzők egyöntetűen pozitívan reagáltak a csere lehetőségére. Bukovi Márton, a Textiles mestere hangsúlyozta, sérülés esetén jogos a csere, de rossz játék miatt akkor érdemes alkalmazni, ha az illető mélyen formája alatt teljesít:  „Így van ez a Szovjetunióban is, tudomásom szerint.”    Id. Puskás Ferenc, a Honvéd trénere ezt azzal egészítette ki, hogy   „persze nem szabad túlzásba esni és olyan játékosokat is kicserélni, akik erre nem szolgáltattak okot”.   A potya gólt beszedő kapust hozta fel példának. Opata Zoltán (Bp. Dózsa) nem mulasztotta el megjegyezni:  „Szinte természetes, hogy ez a szabály a Szovjetunióban lépett először érvénybe, ahol elsőnek indult meg a szocialista fejlődés.”   Kalmár Jenő (Dorog) elmondta, amikor a Vasassal a Szovjetunióban járt, maga is tapasztalta a csere jelentőségét. Az edzőtanfolyam egyik előadója, Orczifalvi István is a „nagy testvér” példájára hivatkozott: „A Szovjetunióban kiválóan bevált ez az újítás, szerintem nálunk is a fejlődést fogja szolgálni.”   Vadas Miklós (ÉDOSZ) sem akarta alább adni: „Nem véletlen, hogy a Szovjetunió fejlett sportja mutat irányt nekünk ebben az esetben is.”

Az augusztus 20-án rajtoló fél idény kapcsán a Népsport tudósításaiból kiderül, hogy a Honvédnál ezentúl hetente négy edzés lesz, s a Textilesnél a Béke-kupa megnyerése nagyban növelte a labdarúgók önbizalmát. A Vasasnál az erőnléti felkészítésre is nagy hangsúlyt fektettek, Diósgyőrben a kapus Károlyi József nagyszerű formában várja a nyitányt, Dorogon Aspirány Gusztáv még mindig nem edzett, valószínű, hogy Dalnoki Jenő az ÉDOSZ-ban balhátvédet játszik. Tatabányáról több százan akarják elkísérni a csapatot Szegedre, a Postás különvonatot indít Győrbe, a részvételi díj 23 forint.

Ami az esélyeket illette, egyértelmű volt, hogy az aranyéremért a címvédő Bp. Honvéd és a Textiles lesz versenyben. Az előző bajnokság ezüstérmese, az ÉDOSZ a csapat meggyengülése következtében elvesztette dobogós reményeit. A Budai II, Kocsis, Deák, Mészáros, Czibor csatársorból az első három futballista helyén Horváth Ödön, Guba és Tihanyi kezdett... A Népsport megtippelte az első forduló eredményeit, a Honvéd 4:1-es sikerét várta, a Textiles 1:0-s győzelmét a Bőripari Dolgozók SE ellen, s hogy a győri és a budapesti Vasas is nyer (4:1, 3:1). A Tatabánya szegedi, az ÉDOSZ szombathelyi vendégjátékán 2:2-t tippelt, a Salgótarján–Előre meccsen is ikszet (1:1).

A két Vasas és a Textiles nyert is, de a többi tipp nem jött be, hogy a konkrét eredményekről ne is beszéljünk.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik