RB Leipzig: A harmadik helynél nem adjuk alább – Willi Orbán

Vágólapra másolva!

2019.01.19. 10:10

Címkék

A Dortmund elleni rangadó előtt meglátogattuk az RB Leipzig két kulcsjátékosát, Gulácsi Pétert és Willi Orbánt: a középső védő a balatoni lángos felejthetetlen ízéről, valamint karrierje érzelemdús estéjéről is mesélt, míg a rutinos kapus a tűzzel és zivatarral kísért lánykérést, a precíz teregetés fontosságát, valamint a sprintgyakorlatok „helyes” végrehajtását ecsetelte.

„Egy kicsi Párizs ez, pallérozgatja népét!” – Lipcsét egy alkoholmámoros éjszakán az egyik alagsori kocsmában, az Auerbachs Kellerben a városi egyetem Frosch nevű diákja hasonlította Franciaország ékkövéhez.

A mondat évszázadok múltán is él, pedig a tanuló nem is létezett – az italozó viszont igen. A szavakat a világirodalom egyik legnagyobb német írója, Johann Wolfgang von Goethe adta az ifjú tivornyázó szájába Faust című drámájának első részében. A német író egyetemi éveiben gyakran ebédelt és tanult az említett kocsmában, ennek köszönhető, hogy leghíresebb művében is megelevenedik Lipcse második legrégebbi vendéglője, amely ma elegáns étteremként üzemel a belvárosban, a Mephisto nevű italbár szomszédságában.

A város egyik leghíresebb jelképének számító étkezdét ma divat-, ékszer- és vendéglátóüzletek, hatalmas bevásárlóközpontok, valamint macskaköves sétálóutcák ölelik körül, s talán az egyetlen olyan része Lipcsének, ahol az időnként borongós, máskor napos, néha hűvös, néha tavaszias januári napokon némi élet tapasztalható. A centrumból kifelé haladva ugyanis néptelen, de tiszta járdák, graffitivel színesített falak, nagykabátban villamosra váró fiatalok, valamint kényelmes tempóban haladó autósok és biciklisek jelzik, hogy télen a nyugalom az úr.

„Tél közepén tényleg csendesek az utcák, nyaranta azért más a helyzet – mondta alkalmi idegenvezetőnk, Gulácsi Péter, az RB Leipzig 28 esztendős válogatott kapusa. – Olyankor felpezsdül az élet, kizöldellnek a fák és a parkok, nagyobb a közösségi élet a zöld terülteken. Télen minden szürkébb. Általában mindig nyugodt a város, ami a közlekedés szempontjából nagyon előnyös, mert könnyű eljutni edzésre, nem kell attól tartanunk, hogy órákig állunk a dugóban. Nem metropolisz, nem küzdünk a bőség zavarával, amikor ki akarunk mozdulni, de mindent megtalálunk, amire szükségünk van a mindennapi életben. Szintén pozitívum, hogy közel van Magyarországhoz, kocsival is hazaugorhatunk.”

A szász szövetségi tartomány csendes városában 2009-ben, a Red Bull szerepvállalását követően dübörgött fel a sportélet. A jelentős anyagi beruházásoknak köszönhetően az RB Leipzig folyamatosan lépkedett előre a ranglétrán, mígnem 2016-ban a Bundesliga 2. második helyezettjeként feljutott az élvonalba – azóta a Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában is megmutatta magát, ami a hétköznapokban is érezteti hatását.

„Amikor a másodosztályban szerepeltünk, csak elvétve jöttek oda hozzám aláírást vagy közös képet kérni, mostanra hatalmasat változott a helyzet – mondta a Nemzeti Sportnak a lipcsei együttes másik magyar válogatottja, a nemzeti csapatban tavaly ősszel bemutatkozó Willi Orbán. – Persze nincs ezzel baj, ettől még ugyanúgy kimozdulok a szabadidőmben, beülök a barátaimmal egy kávéra, élem a normális életemet. Néhány csapattársunk inkább a PlayStationt választja, bennünk viszont az a közös Péterrel, hogy egyikünket sem hoznak lázba a konzolok, nem is vagyunk képben a legújabb játékokat illetően. Nem is sajnáljuk, az ilyesmit mindketten időpocsékolásnak tartjuk.”

Az utóbbi másfél hétben viszont szinte semmi szabadidő sem jutott a labdarúgóknak, a rövid téli pihenő után – Gulácsi Péter Magyarországon, míg Willi Orbán Kaiserslauternben élő édesanyjánál töltötte az ünnepeket – feszített tempóban készültek a tavaszi nyitányra, ugyanis rangadóval kezdődik az esztendő: szombaton az éllovas Borussia Dortmund érkezik a 42 959 néző befogadására alkalmas Red Bull Arenába. A Sport Bild újság különkiadással készült a rajtra, amelyben a korábbi magyar szövetségi kapitány, a német labdarúgás legendája, Lothar Matthäus a tavaszi forduló összes meccsére tippelt, a szombati találkozóra 2–2-t jósol.

„Willivel mindketten a védelmet erősítjük, úgyhogy a két kapott gólt egyikünk sem írná alá – vette vissza a szót a 23-szoros magyar válogatott kapus. – Idehaza remek a mérlegünk, két döntetlen mellett az összes találkozónkat megnyertük, szombaton is győzni akarunk. Egyébként könnyebb úgy visszaérkezni kicsit hosszabb pihenő után, hogy tudjuk, hamarosan az egyik legnagyobb rangadó vár ránk. Más a mostani helyzet, mint amikor augusztusban találkoztunk, és négy-egyre kikaptunk. Akkor az Európa-liga-selejtezőket játszottuk, a sűrű menetrend közepén utaztunk Dortmundba, most mindkét együttes ugyanannyit készült.”

A felkészülés bentlakásos rendszerben zajlott az arénához közel eső, minden igényt kielégítő edzőcentrumban, ahová mi is elkísértük a futballistákat. Miután beléptünk az energiaital-gyártó cég védjegyének számító, vörös bika által „őrzött” kapun, szemünk elé tárult a nyugati profizmus. A 2011 augusztusában megnyitott létesítményben hathektárnyi területen hat, a téli hidegben is élénkzöld füves edzőpálya áll a felnőttcsapat és az utánpótlás-együttesek (az U13-tól az U19-ig) rendelkezésére, valamint a sprintek fejlesztésére szolgáló, lejtős futópálya, amelynek kialakítása a síiskolákban fellelhető, kezdők számára épített, műanyag borítású gyakorlópályákhoz hasonlít.

„A többieknek megterhelő, de nekem meg sem kottyan. Rájöttem a trükkre, mindig a lejtő tetejéről kezdem a sprintet” – nevetett a kapus.

A Bundesligában a negyedik helyen álló együttes játékosai a hátsó, rácsos kerítéssel körülvett pályákat használják, „kémkedni” pedig nem érdemes: a gyakorlások idején biztonsági őrök köröznek, s azonnal közbelépnek, ha valaki leskelődni akar. A játékosoknak pedig nem ajánlott késni, aki nem érkezik meg idejében, 1500 euró körüli összeget kell befizetnie a klub kasszájába.

„Az elmúlt két hét a kemény munka jegyében telt – fújt nagyot az edzés után a 26 esztendős középső védő, aki a lipcseiek csapatkapitánya is. – Napjaink nagy részét az edzőközpontban töltjük, itt minden rendelkezésünkre áll, amire szükségünk van. Reggel kilencre mindenki megérkezik, a reggeli mellett orvosi vizsgálatokkal, kezelésekkel, vérvétellel és az adatok elemzésével kezdjük a napot. Az edzés után ebéd következik, az első emeleten minden játékosnak saját szobája van, amelyben lepihenhet a második gyakorlás előtt, ha belefér az időnkbe, szundíthatunk egyet. A második edzés után jöhet a vacsora, majd irány haza. Hogy kapitányként mi a feladatom? A legfontosabb a kommunikáció a társakkal és a stábtagokkal. De igyekszem nem átesni a ló túloldalára, nem azért viselem a szalagot, hogy mindig mindenkinek megmondjam, mit csináljon. Nagyon fiatal együttesünk van intelligens játékosokkal, könnyű egyben tartani a társaságot. A csapatépítő programok viszont nem férnek bele, számomra a hétvégi bajnoki a legjobb csapatépítés. Meg aztán… Amikor ennyi időt töltünk összezárva, minden percet megbecsülünk, amikor kicsit elszakadhatunk egymástól.”

Lerobbant lokomotív
Bár napjainkban az RB Leipzig jelenti a lipcsei labdarúgást, a város az 1980-as évek végén az egyik nemzetközi kupasorozat döntőjében izgulhatott a helyi együttesért. Az 1987-es Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) döntőjében az 1. FC Lokomotive Leipzig volt az Ajax ellenfele, az Athénban rendezett finálét Marco van Basten 21. percben szerzett góljával 1–0-ra a holland együttes nyerte meg. A német klub soha többé nem került ennyire közel európai trófeához, jelenleg a negyedosztálynak számító Regionalliga északkeleti csoportjában szerepel, és a székhelyen kívül semmilyen kapcsolat sincs a szebb napokat látott egyesület, valamint a virágzó RB Leipzig között.

„Ne is mondd! – mosolygott Gulácsi. – Eddig legalább a válogatott meccsek idejére nyugtom volt tőled, de már oda is követsz.”

Ennyi ugratás belefért, elvégre az MLSZ vezetősége mellett éppen a Leipzig „Pete”-je volt az, aki igyekezett a magyar válogatott felé terelni a magyar apától és lengyel gyökerű, de német állampolgár anyától származó védőt.

„Péter eleinte sokat segített, ami nagyon jólesett – mondta a válogatottság hátteréről Orbán. – Nem mondanám, hogy győzködnie kellett, mindössze adott némi információt a csapatról, az edzőről, a körülményekről. Kicsit talán befolyásolt, de a végső döntés az enyém volt, örülök, hogy így határoztam.”

A vörös és fekete színek által uralt, üvegfalakkal tagolt létesítményben a klub valamennyi alkalmazottja – a takarítóktól az edzői stáb tagjaiig – az egyesület címerével díszített egyenruhában jött szembe velünk, a játékosok a legkorszerűbb gépekkel felszerelt konditerem mellett kalauzoltak el (az erősítés fáradalmait a három szaunával, jégkáddal és pezsgőfürdővel felszerelt wellnessrészlegben pihenhetik ki), nem csoda, hogy mindketten remekül érzik magukat a klubnál, és nem gondolkodnak a váltáson.

Az idény viszont csak akkor lehet szép, ha beteljesedik Mätthaus jóslata. No nem a szombati bajnokit illetően, a német aranylabdást ugyanis a bajnokság végső sorrendjéről is megkérdezték, és ő a lipcseieket várja a harmadik helyre.

„Ezt már aláírnánk – zárta túránk végét Willi Orbán. – A harmadik helynél nem adjuk alább, a következő idényben a Bajnokok Ligájában akarunk szerepelni.”

Ki tudja? Az európai kupameneteléssel a Red Bull Arena akár az Auerbachs Keller hírnevét is lekörözheti.

„Talán magyar feleségem lesz”
Mit érdemes tudni Willi Orbánról? A Kaiserslauternben magyar apától és lengyel anyától született játékos a lapunknak adott korábbi interjúban beszélt arról, hogy már 17 évesen megpróbálta felvenni a kapcsolatot a Magyar Labdarúgó-szövetséggel, ám akkor nem kapott érdemi választ. Később viszont Bernd Storck, Georges Leekens és Marco Rossi is szívesen látta volna a csapatban, s végül az olasz szövetségi kapitánynál mutatkozott be tavaly októberben, a Görögország elleni idegenbeli Nemzetek Ligája-mérkőzésen (0–1). Az Észtország elleni 3–3-as döntetlen után az utolsó két hazai meccsen nagy szerepet játszott a győzelemben, az észtek ellen 2–0-ra megnyert találkozón megszerezte első gólját a válogatottban, és a finnek elleni – szintén 2–0-s sikerrel végződő – meccsen is biztosan állt a lábán. Bár még csak 26 éves, máris az RB Leipzig csapatkapitánya. A száraz tényeken túl mit érdemes még tudni róla? Mondjuk, azt, hogy vezér, de semmiképpen sem hangos típus. Nagyobb társaságban aligha áll a középpontban, a harsányság, a hátba veregetős haverkodás helyett a megfontoltság és a nyugalom jellemzi. Gesztusai kedvességről és határozottságról, valamint készségességről és távolságtartásról árulkodnak egyszerre. A futball iránti alázatát jól mutatja, lakását úgy választotta ki, hogy az edzőcentrumhoz közel legyen, a specifikus, személyre szabottan összeállított étrendjétől pedig – szó szerint – egyetlen grammal sem hajlandó eltérni. A Dortmund elleni bajnoki miatt nem idegeskedik, a magyar válogatottbeli bemutatkozása előtt viszont más volt a helyzet. „Éreztem, hogy a szurkolók kíváncsiak arra, mit tudok – mondta. – A négy meccs után nagyon sok üzenetet kaptam, többnyire az Instagramon írtak, jólesett a pozitív visszajelzés. Az Észtország elleni hazai meccset eddigi karrierem legérzelemdúsabb kilencven perceként éltem meg. Nemcsak azért, mert gólt szereztem, hanem mert a lelátón ott ült édesapám, és láttam rajta, mennyire büszke rám.” Amikor a Balatonról és a meleg nyári napokon elfogyasztott lángosról beszél, halvány mosoly jelenik meg az arcán; amikor pedig arról mesél, mit jelentett neki, hogy édesapja szeme láttára szerezte meg az első gólját címeres mezben, még szélesebb a mosolya. Beszélgetés közben, legyen szó akár szülei válásáról, akár a kaiserslauterni sportgimnáziumban eltöltött évekről, a pályán kívül halk szavú futballista végig a másik fél szemébe néz. „Érzelmileg azért nem viselt meg a válás, mert nagyon kicsi voltam. Hároméves korából senkinek sincs sok emléke, ezért boldog gyermekkorról beszélhetek. Anyukámmal maradtam Kaiserslauternben, többnyire nyaranta látogattam meg apukámat, aki Magyarországra költözött, s többször töltöttük a vakációt a Balatonnál. Ám emlékeim szerint nem voltunk egyedül, akkoriban több német is ott nyaralt – kíváncsi vagyok, most mi a helyzet. A lángost nem felejtem, ettünk bőven belőle, de hogy mely városokban nyaraltunk apuval… Mindig más helyre mentünk, de Balatonalmádiban és Siófokon biztosan jártunk, egyszer Veszprémbe is átmentünk. Szép nyarak voltak.” A profi karrierről álmodozó fiú szülővárosában a Heinrich Heine Gimnáziumban érettségizett, ami közkedveltnek számít a fiatal sportolók körében. „Voltak olyan osztályok, amelyekbe csak futballisták jártak, és azért élveztem különösen, mert egyszerre két helyen képeztek minket. A Kaiserslautern utánpótlásában és a gimnáziumban is remek szakemberek foglalkoztak velünk. A jegyekkel sem voltak gondjaim, egy percig sem volt kérdés, hogy leérettségizem-e, ugyanakkor nem véletlen, hogy a kedvenc tantárgyam a testnevelés volt. Világéletemben profi futballista akartam lenni, ez megadatott, de nemcsak ezért vagyok hálás a sorsnak, hanem azért is, mert ha visszatekintek eddigi életemre, egyetlen nehéz időszakot sem látok.” A teljes boldogsághoz már csak a partner hiányzik, és amikor megemlítjük, hogy Gulácsi Péter Dia személyében már megtalálta a társát… „Ki tudja, talán egyszer nekem is magyar feleségem lesz, de ez még a jövő zenéje. Majd kiderül.” Az elköszönésnél a kézfogása határozott. „Köszönöm szépen!” – búcsúzik tőlünk magyarul, majd hozzáteszi, reméli, legközelebb több magyar szót is bele tud szőni a beszélgetésbe.

NÉMET BUNDESLIGA
18. FORDULÓ
PÉNTEKEN JÁTSZOTTÁK
Hoffenheim–Bayern München 1–3 (N. Schulz 59., ill. Goretzka 34., 45+1., Lewandowski 87.)
SZOMBAT
15.30: Bayer Leverkusen–Borussia Mönchengladbach (Tv:Sport1)
15.30: VfB Stuttgart–Mainz
15.30: Eintracht Frankfurt–Freiburg (Tv:Sport2)
15.30: Augsburg–Fortuna Düsseldorf
15.30: Hannover–Werder Bremen
18.30: RB Leipzig–Borussia Dortmund (Tv:Sport1)
VASÁRNAP
15.30: Nürnberg–Hertha BSC (Tv: Sport1)
18.00: Schalke–Wolfsburg (Tv: Sport1)

A BUNDESLIGA ÁLLÁSA
1. Borussia Dortmund	17	13	3	1	44–18	+26	42
2. Bayern München	18	12	3	3	39–19	+20	39
3. Mönchengladbach	17	10	3	4	36–18	+18	33
4. RB Leipzig	17	9	4	4	31–17	+14	31
5. Wolfsburg	17	8	4	5	27–22	+5	28
6. Eintracht Frankfurt	17	8	3	6	34–23	+11	27
7. Hoffenheim	18	6	7	5	33–26	+7	25
8. Hertha BSC	17	6	6	5	26–27	–1	24
9. Bayer Leverkusen	17	7	3	7	26–29	–3	24
10. Werder Bremen	17	6	4	7	28–29	–1	22
11. Freiburg	17	5	6	6	21–25	–4	21
12. Mainz	17	5	6	6	17–22	–5	21
13. Schalke	17	5	3	9	20–24	–4	18
14. Fortuna Düsseldorf	17	5	3	9	19–33	–14	18
15. Augsburg	17	3	6	8	25–29	–4	15
16. VfB Stuttgart	17	4	2	11	12–35	–23	14
17. Hannover	17	2	5	10	17–35	–18	11
18. Nürnberg	17	2	5	10	14–38	–24	11