Ajánló: A futballcsapatod annyit ér, amennyit a leggyengébb láncszemed

A Bayern München–Real Madrid BL-elődöntőn látott Rafinha-hiba után különösen aktuális a téma: a legjobb vagy éppen a leggyengébb játékosok döntik el egy-egy futballmeccs sorsát? David Sally tudományosan próbálja bizonyítani, hogy az utóbbi.

A hibák jelentősége a The Numbers Game (Játék a számokkal) című könyve fő érve, amely alapján bizonyítja, hogy a futball nem más, mint a „leggyengébb láncszem” sportága. A leggyengébb láncszem sportágak azok, amelyek esetében a gyengébb játékosok sokkal inkább meghatározzák egy meccs vagy egy bajnoki idény kimenetelét, mint a legjobbak. Így könnyebben megérthetjük az elmúlt évek néhány nagy meglepetését: például a Leicester City bajnoki címét, a Chelsea középszerűvé válását, Diego Simeone Atlético Madridjának BL-döntőit és a ronaldótlanított Portugália Eb-sikerét. Utóbbi esetében mindenki a franciákat tartotta sokkal esélyesebbnek.

A konklúzió egy gazdasági modell, az O-gyűrű-elmélet átültetésével született meg. Eszerint, ha egy szervezet úgy állít elő terméket vagy szolgáltatást, hogy abban a részt vevő munkások tevékenysége megsokszorozódik, annak végeredménye katasztrofális lehet, és igen valószínű, hogy sokkal inkább határozza meg a leggyengébb dolgozó teljesítménye, mint a legjobbé.

Az elmélet elnevezése a Challenger űrhajó 1986-os tragédiájához köthető, amikor is hét űrhajós vesztette életét 73 másodperccel a start után. Hogy mi okozta a katasztrófát? Egy alig egy centi átmérőjű O-gyűrű. Arrigo Sacchi, az 1980-as évek Milanjának mestere már akkor alkalmazta az elméletet, amikor még nem is ismerte, mivel azt nyilatkozta, hogy taktikája lényege, hogy játékosai teljesítménye exponenciálisan adódjon össze.

Az O-gyűrű-elmélet számos fontos tanulsággal szolgál a futball számára is. Az erről szóló cikk teljes terjedelmében elolvasható a FourFourTwo.hu-n, IDE KATTINTVA.