Ne tessék mosolyogni, itt komoly dolgokról lesz szó: a magyar futballközvetítések történetének legdurvább elméleti vitája ez! Egy „a” betű körül folyik a vita jó ötven éve, még ha ez nem is olyan véresen komoly, mint volt az ókorban az „i” betű körül.
(A keresztény dogmák lefektetésének idején ezrek haltak meg annak a hitvitának a következtében, amelyben az egyház álláspontja szerint az Atya és a Fiú viszonyát a görög nyelvben a homousion szó, vagyis az „egylényegű” fejezi ki, míg az eretneknek minősített ariánusok szerint a homoiusion, tehát a „hasonlatos”.)
Nálunk abban nem sikerült megegyezésre jutni, hogy miként kell helyesen ejteni a gól nélküli döntetlent: null null vagy nulla nulla? Az álláspontok megmerevedtek, stílszerűen szólva: zéró tolerancia van.
Kezdetben vala a nulla. Vagyis a semmi. Ez a jelentése ugyanis a latinból a magyar nyelvbe átvett nullus szónak. Csakhogy a matematikában pont hogy nem semmit jelent, hiszen fontos helyi érték. Nem lehet pontosan tudni, kik fedezték fel a 0 számot, gyaníthatóan a görögök vagy a maják, de a matematikusok körében elfogadott álláspont, hogy a 0 felfedezése az emberiség történetének legfontosabb aktusa volt.
Szepesi György viszont felfedezte a nullt, ami szintén jelentős tett volt. A német nyelvvel jó barátságban lévő legendás rádióriporter közvetítéseiben ugyanis német nyelvi hatásra – és nagy elődjét, Pluhár Istvánt is követve – mindig nullt mondott, már a negyvenes évek közepén is. Nem is zavart ez senkit egy ideig. Egészen addig, amíg Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző, aki önmagát nagy bölcsésznek is tartotta, ki nem robbantotta a háborút...
A teljes cikket elolvashatja a FourFourTwo.hu-n, ide kattintva!