A mackós pálya hőse – Csillag Péter publicisztikája

Szombaton tartották meg a budai Vár oldalában, a Bécsi kapu melletti kispályán a 3. Jeri-kupát. Háromévestől hatvanéves korig mintegy hatvan résztvevő játszott a Dibusz-, a Sigér-, valamint az Uzuni-csoportban zajló mérkőzéseken, és még egyszer ennyien mentek ki szurkolni. Így emlékeztek Koncz Jeromosra, akinek bátran viselt szenvedései idején örömöt adtak a „mackós” pályán rendezett focik, az átizgult Fradi-meccsek, a Dibusz Dénessel, Sigér Dáviddal esett találkozások. Jeri 2021 májusában, hétévesen végleg elszenderült. Betegsége kezdetén szülei naplót indítottak a családtagok, ismerősök tájékoztatására, e helyütt az édesapa, Koncz Levente bejegyzéseiből közlünk – vele együttműködve – szerkesztett, kivonatolt részleteket.

„2020. 10. 27. Az orvos ma elmondta, nagyjából mire számíthatunk. Nem jók a valószínűségek. A daganat a legrosszabb helyen van, az agytörzsön, számos létfontosságú részt érint. A valószínűségekről annyit, hogy amikor tegnap este befeküdtünk az Amerikai útra, kockapókerezni kezdtünk. Jeri legelső dobásával kidobta a royalt. Aki tud kockapókerezni, tisztában van azzal, hogy ennek mekkora a valószínűsége. Úgyhogy nem számolgatunk, hanem megyünk, amerre menni kell. És néha sírunk, azt is szabad. Én azt kérem, hogy ha lehetséges, legyen még egyszer módunk megdönteni a fejelésrekordunkat (12), de mindenekelőtt legyen meg az Ő akarata.

2020. 10. 29. Jerike ébredezett, kicsit beszéltünk, aztán visszaaludt, van benne altató. Néhány percre nyitotta ki a szemét a meccs közben. A második fél­időt édes álomban töltötte, de felvettük, hogy megnézhesse majd, hogy a Fradi hogyan állt fel bravúrosan a reménytelen helyzetből. Holnap reggel megyünk vissza, hogy a műtétig mellette legyünk.

2020. 11. 06. Az elmúlt estéken könnyebben jöttek a szavak. Jó volt átadni magunkat annak a reménynek, hogy hamar túllehetünk a nagy megpróbáltatáson. Jerike az MR-t meglepően nyugodtan viselte. Már megtudta, hogy tovább kell majd menni egy másik kórházba. Ma hosszas (körülbelül félórás), aprólékos munkával írt egy levelet kedvenc játékosának, Dibusz Dénesnek. A második oldalt már Helga fejezte be diktálás után. Ezt eljuttatjuk a Fradiba.

2020. 11. 13. Jeri már fél 10 körül hazaért a PCR-mintavételről. Sokat játszottunk, focisalbumoztunk, visszanéztük és visszaidéztük a tegnapi meccs fantasztikus részleteit, ahogy a magyar válogatott, bár a 88. percben még vesztésre állt, már a rendes játékidőben legyőzte Izlandot. Hát szép volt, volt nagy öröm!

2020. 11. 14. Ma sehova nem kellett menni kezelésre. Így viszont elsétáltunk a »mackós« focipályához (Jerit egy rolleren állva hozták a tesók), ott ülő helyzetben rugdostunk is kicsit. Délután a Bicske–Fradit, este pedig az ajándékba kapott online Padlást néztük meg. Ezt Jeri Helga ölében már végigaludta.

2020. 11. 22. Nagy ajándék most ez a néhány nap, amit harmóniában, nyugalomban, vidámságban megélünk. Ki tudja, mi, hogy lesz, ha elkezdődik a sugárkezelés. De most még arra nem nagyon gondolunk, hanem örülünk a mának. Amiben volt kockapóker, kanaszta, focismatricázás, focizás a »mackós« focipályán (Jeri kézen fogva kapura küldött pár lövést), este meccsnézés.

2020. 12. 14. Jeri tegnap azt mondta: »Miért imádkozik értem mindenki, amikor nem is vagyok beteg?« És tényleg egészen jól van. Már a körülményekhez képest: egyelőre az a szabály, hogy csak valakivel kézen fogva vagy kapaszkodva közlekedhet, focizás például szóba sem jön. Ezért a »mackós« focipályára nem is szívesen jön ki, valószínűleg fáj a szíve a játékot látva. Szombaton azért kimerészkedett. Először csak a kerítésen kívülről nézte a meccset, aztán bejött a pályára, és végül passzolgatott is kicsit a cserejátékosokkal.

2021. 01. 27. Jeri rosszul és keveset aludt, a hiányt délelőtt egy csaknem négyórás alvással pótolta. Délután megint voltunk a focipályán. A mozgása napról napra magabiztosabb. Aztán délután és este is kicsit lassú és fáradt volt, az esti Fradi-meccset sem nézte, hanem csak a kanapén fekve követte a hangokat, és a gólokat jött megnézni. Lehet, hogy az erősebb kemó mellékhatása kezd érződni?

2021. 02. 01. Amikor éppen nem jön rá a fejfájás, akkor jól van Jeri. A ma délutáni focin megkockáztattuk, hogy beszálljon egy óvatos kétkapuzásba. Heten, főleg kicsik, gumilabdával. Gólokat is lőtt, kapuban is állt kicsit, nagyon élvezte. A doktornő azt mondta, hogy a fejére vigyázzon, de amit szeret és bír, azt csinálja. Jól kifáradt, így hazaérve ledőlt aludni, és sokáig nem is tudtuk felébreszteni.

2021. 02. 23. Az MR előtti hetet óvatosságból kihagytuk, de vasárnap megint volt velünk Jeri focizni a »mackós« pályán. Szép gólpasszal és egy biztosan értékesített büntetővel jeleskedett. Ma délelőtt írogatott egy kis jegyzetpapírra, alul egy fontos gondolat a tegnapi Fradi–Honvédról: »FTC 1–0 HON; 1–1 vagy 1–2 let volna, ha Dibusz nem véd ijen jol«. Aki látta, alátámaszthatja, hogy milyen igaz!

2021. 04. 14. Az esti meccs után leültünk a négy nagyobb testvérrel. Jeri észrevehetően napról napra egyre több tünetet mutat. Szemei összeugorva. Egyensúlyzavara egyre látványosabb. Ma azt vettük észre, hogy felcserél betűket. Aluszékony. Mind a központi idegrendszer problémái. Bármikor bármi történhet. Ma is voltunk focizni. Esett-kelt, lőtt egy-két gólt, védett néhány szépet, nevetett nagyokat. Nem tudom, lesz-e még ilyen alkalom, és ha igen, mikor. Bárhogy lesz, nagyon hálásak vagyunk az előző néhány hónapért. Szinte felhőtlen volt, idilli, alig éreztük, hogy milyen betegség ólálkodik itt körülöttünk.

2021. 04. 15. »A gyerekek miatt nem kell aggódni, ők mind azonnal a mennyországba kerülnek« – ezzel kezdte a ma esti beszélgetésünket Csókay András. A tudományos oldalról nézve csak megerősítette, amit eddig is tudtunk: ez a létező legalattomosabb tumor, a létező legrosszabb helyen. Újra növekszik. A túlélési esély értelmezhetetlenül kicsi. A hitünk oldaláról nézve: vannak csodák. A hívő ember távolabbról nézve meg tudja érteni a szenvedés értelmét is. Fel kell készülni mindenre. És Jerit nem kell félteni – az ember ilyenkor elsősorban magát félti.

2021. 04. 17. Ez a szombat is olyan volt, mintha semmi rendkívüli nem zajlana az életünkben. Próbáltunk természetesen örülni neki, és nem folyvást arra gondolni, hogy de, zajlik. Több vendég is jött, jó volt velük, néztük a Fradi-meccset, de nem lett még bajnok a Fradi...

2021. 04. 21. Délután jót fociztunk. Ez mintegy felkészülés volt az estére, ma létrejöhetett az a Fradi-meccslátogatás, amit még Dibusz Dénes ígért meg az őszi videóüzenetében. Pont ma, amikor bajnok lett a Fradi! Egy VIP-boxban kaptunk elhelyezést, és még Dénessel is összefuthattunk.

2021. 04. 26. Az újabb leletelemzés után születhet döntés a második műtétről. Jerinek lassan csepegtetjük a dolgot, nem örül neki, de nincs is kétségbeesve, inkább csak szomorú, hogy akkor megint hónapokig nem focizhat. Október 29-én volt az első műtét, december közepén már kézen fogva passzolgatott, aztán januárban már kézen fogás nélkül, és február 2-án állt be először kétkapuzásba. Az előző néhány napban is óriási focik voltak, nemegyszer három-négy órát is kint voltunk a pályán, jöttek távolabbi barátaink is – talán a járvány miatt is van, hogy rajtunk kívül más alig-alig néz most e szuper focipálya felé.

2021. 05. 02. A mai nap fénypontja természetesen az esti Fradi–Mezőkövesd meccs volt. A lefújás után meglepetésként kijött Sigér Dávid, a csapat Dibusz Dénes mellett talán másik legszimpatikusabb játékosa, és egy aláírt, igazi meccsmezt adott Jerinek, megölelgette, s mondta, hogy csak azért nyertek, mert Jeri kijött drukkolni. Nagyon szép gesztus volt, Jerit igazán boldoggá tette.

2021. 05. 05. Délután az utolsó műtét előtti foci. Az igazság megszépítése lenne azt írni, hogy jól sikerült: Jeri elesett, és elég csúnyán vérzett a térde. Utána egy nagy FIFA-zás Tatánál, sok győzelemmel. Este BL-meccs, már Anyuékkal, akik felköltöztek hozzánk segíteni. A lefekvés nehéz volt, eltört a mécses, igazából most először. Az a csoda, hogy csak most. Jól tudja, hogy milyen nehéz útra indul holnap reggel. Sőt, még annál is nehezebbre, mint ahogy ő tudja. Én is eléggé kifogytam a szavakból.

2021. 05. 22. Elmentünk fagyizni, hazafelé már nem érezte jól magát. Aztán estére eléggé felment a láza, amit most nem is tudott egy Algopyrin levinni. Délután kimentünk focizni. Én először voltam Jeri nélkül. A foci jólesett, Jerike hiánya fájt.

2021. 05. 24. Jerike mintha a célegyenesbe fordult volna a Jóistenhez hazavezető úton. Napról napra érezhetően közelebb van. Ma reggel valóban erős fájdalmakra ébredt. Törökbálintról kaptunk morfint, az megnyugtatta. Délelőtt még tudtunk egyet lámázni. A kanaszta már nem nagyon megy, szombaton láttuk először, hogy itt-ott keveri a dolgokat benne. Aztán a nap nagy részében aludt.

2021. 05. 25. Ma 12.20-kor Jerike hazatért. Jó focistához méltóan a Sigér-mezben halt meg, és abban is ment el tőlünk.

2021. 12. 25. Jerike! Az első karácsony Nélküled. Nélküled? Dehogy, a mai napig itt vagy minden gondolatunkban. A minap egyszer az jutott eszembe, milyen csodálatos lenne, ha egyszer csak betoppannál a »mackós«-ra, hogy újra itt vagy, csak egy félreértés volt ez az egész. Elképzeltem, hogy odaszaladok, és újra megölellek és megölelsz. Micsoda boldogság lenne. Aztán arra gondoltam, hogy de hiszen éppen ez vár ránk egyszer.”

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!