Messi és Mandela, mint két tojás – önfejlesztő könyvet „kapott” a hétszeres aranylabdás

 

 

A Könyvmolyképző Kiadó az elmúlt években sok értékes futballkönyvet jelentetett meg, köztük a labdarúgó-önéletrajzok egyik legjobbját, Zlatan Ibrahimovic könyvét is. Így aztán nagy bizalommal és érdeklődéssel vettem kézbe a Lionel Messi és az élet művészete című kiadványát, amelyet a brit Andy West írt, s amely azt az ígéretet hordozta magában, hogy teljesen újszerű, egyedi szempontból vizsgálja a hétszeres aranylabdás argentin szupersztár életét és pályafutását. „Egy világhírű sportoló karrierjének merész tanulmányozása, ami szemléletben túlmutat a futballpályán” – biztat minket a könyv elolvasására a borító felirata.

Nézőpont, ízlés és beállítottság kérdése is, hogy olvasóként ezt a valóban újszerű szerzői megközelítést elismeréssel vagy fanyalgással fogadjuk. Én utóbbiak közé tartozom, de természetesen nem kívánom a személyes ízlésvilágomat másokra oktrojálni, könnyen el tudom képzelni, hogy sokan értékelni tudják az ilyen könyvet, nem áll tehát szándékomban senkit sem lebeszélni róla.

De leírom azért, mi a bajom vele. Rendkívül divatosak manapság a különböző önfejlesztő könyvek vagy a mentális tréningek, amelyek igyekeznek önbizalmat, lelki megerősítést adni a rászorulóknak. Egy ilyen önfejlesztő könyv és egy hagyományos futballkönyv keveréke ez a kiadvány, amely a Messi pályafutásából vett példák révén igyekszik lelki támpontokat adni, megfeleltetni egymásnak az ő és a mi életünk jelenségeit, és rávilágítani, hogy mi mindent tanulhatunk az ő pályájából.

„Valaki, aki sok nehézséggel küzdött és sok akadályt vett sikeresen, és aki mindennap kihívásokkal küzd meg. Valaki, akit sokszor igazságtalanul és rosszindulatúan bántanak. Valaki, aki végtelenül dühítő helyzeteket élt meg, és sokat csalódott, ugyanakkor örömteli sikereket és hihetetlen eredményeket ért el. Valaki, akinek szüksége van a körülötte lévők szeretetére és támogatására. Valaki, akinek a törékenysége és bizonytalansága reményekkel és álmokkal keveredik. Valaki, aki olyan, mint te vagy én.”   Ilyen eszmefuttatásokkal van tele a könyv, és erre nem tudok jobb szót, mint az érzékletes angolszász kifejezést: bullshit.

A szerző olyasmit próbál tanítani Messi példáján keresztül, amit mindenkinek magától is illik tudnia: hogy a sikerért sokat kell dolgozni; hogy a kudarcokból tanulni kell; hogy mindennap lehet fejlődni; hogy mindig ott van az újrakezdés lehetősége; hogy a pofonok után fel kell állni a padlóról; hogy a hullámhegyet természetszerűen hullámvölgy követi; hogy mindig csak a következő mérkőzésre szabad gondolni; hogy mindenkinek megvan a maga problémája az életben, a gondok elől senki sem menekülhet el, és így tovább. Az a sajátos nézőpont jelenik meg a könyvben, hogy nem azt kell nézni, hány Bajnokok Ligáját vagy spanyol bajnokságot nyert meg Messi, hanem azt, hogy hányat nem. Vagyis, hogy ő is egy „sikertelen” ember, több kudarc éri, mint sikerélmény, ahogy mindannyiunkat.

„Első ránézésre ez az ötlet igencsak erőltetettnek tűnik, nem?” – írja a bevezetőben a szerző könyve módszertanáról. Szerintem nem csak első ránézésre, a 246 oldal elolvasása után ez az érzés cseppet sem gyengül. Borzalmasan erőltetett párhuzamokkal van tele a szöveg. A legnevetségesebb a „Mandela és Messi: két nagyszerű pragmatista” című fejezet, amely azt taglalja, hogy a korábbi dél-afrikai elnök, Nelson Mandela és az argentin futballsztár között óriási a hasonlóság, ami abból adódik, hogy az apartheid idején Mandelának is milyen sokat kellett szenvednie, de fel tudott állni és megdicsőült, éppúgy, mint Messi, aki például 2014-ben elveszítette a világbajnoki döntőt, de lám, a következő évben BL-t nyert...

Ehhez a könyvhöz tulajdonképpen semmi szükség sem volt Messire. Behelyettesíthető bármelyik sikeres és híres emberrel. Ennek a könyvnek egyvalamire volt szüksége: egy csali névre, amely vonzza az olvasót. Sportlap lévén bóknak tekintjük, hogy a szerző erre a szerepre egy kortárs labdarúgót talált a legalkalmasabbnak.

(Andy West: Lionel Messi és az élet művészete, Könyvmolyképző Kiadó, 2021)

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. november 5-i lapszámában jelent meg.)