Minden eldőlhet... Chelsea-Tottenham

Igen, minden eldőlhet, méghozzá rossz irányba. Ha ma kikapunk, akkor alighanem búcsút inthetünk a BL-selejtezőnek, és a Liverpool is elég közel kerülhet ahhoz, hogy az EL miatt is aggódnunk kelljen. Nem ideális szituáció, hogy a közmondásos utolsó szalmaszál egy Stamford Bridge-i kirándulásban öltsön testet. Pedig sajnos így van. Miközben mi vért izzadunk a Chelsea vendégeként a Manchester City otthon játszadozik majd a lassan újra atomjaira hulló West Ham-mel, a Liverpool pedig a helyezése miatt alighanem kábé motiválhatatlan Newcastle-t fogadja (hacsak nem akarnak Carroll miatt mutatni valamit a Szarkák). Persze a legutóbbi fordulóban, nekünk volt elvileg habkönnyű feladatunk aztán mégis sikerült a habkönnyűnél könnyebbnek találtatnunk. Az ellenfelek valószínűtlen botlásaiban is bíznunk kell mostantól.Igen, minden eldőlhet, méghozzá rossz irányba. Ha ma kikapunk, akkor alighanem búcsút inthetünk a BL-selejtezőnek, és a Liverpool is elég közel kerülhet ahhoz, hogy az EL miatt is aggódnunk kelljen. Nem ideális szituáció, hogy a közmondásos utolsó szalmaszál egy Stamford Bridge-i kirándulásban öltsön testet. Pedig sajnos így van. Miközben mi vért izzadunk a Chelsea vendégeként a Manchester City otthon játszadozik majd a lassan újra atomjaira hulló West Ham-mel, a Liverpool pedig a helyezése miatt alighanem kábé motiválhatatlan Newcastle-t fogadja (hacsak nem akarnak Carroll miatt mutatni valamit a Szarkák). Persze a legutóbbi fordulóban, nekünk volt elvileg habkönnyű feladatunk aztán mégis sikerült a habkönnyűnél könnyebbnek találtatnunk. Az ellenfelek valószínűtlen botlásaiban is bíznunk kell mostantól.

STATOK, TÖRI

Mondanom sem kell, hogy a közelmúlt (jelen esetben ez az utóbbi 20 évet jelenti...) borzalmas képet fest a Chelsea elleni idegenbeli esélyeinkről. Legutóbb 1990-ben tudtuk otthonukban legyőzni a kékeket (érdekesség, hogy miként legutóbbi Old Trafford-i győzelmünk esetében, ekkor is Lineker szerezte a mindent eldöntő gólt). A 90-es győzelem után jött egy angol rekordnak számító 32 meccses nyeretlenségi széria, amely csak Martin Jol regnálása alatt szakadt meg, amikor is a fiatal Dawson és a még gyerek Lennon góljaival vertük le 2-1-re Mourinho csapatát a Lane-en. Ezzel a sikerrel a hazai meccsek tekintetében megtört a jég, hiszen azóta a Hiddink és az Ancelotti vezette alakulatot is legyőztük. Sőt, a Grant-Chelsea-t is megvertük semleges pályán a 2008-as Ligakupa-döntőben. Mindent összevetve az utóbbi 7 Chelsea elleni mecsünkből csak egyet veszítettünk el. Igaz azt éppen a Bridge-en a tavalyi bajnokságban, 3-0-ra.

Ha jól emlékszem kétszer viszonylag közel tudtunk kerülni az idegenbeli sikerhez az utóbbi pár évben. 2007-ben az FA-kupában játszottunk 3-3-at, úgy, hogy a hisztikirály Ghaly kifejezetten jól játszott (hányan emlékeztek még második számú fáraónkra?). Ezen kívül még Scolari és Ramos londoni villámlátogatása alatt emlékszem egy 1-1-re, ami az egyik legrosszabb meccs volt amit valaha láttam. Bent góljával egyenlítettünk a szünet előtt, és amennyire borzalmas volt mindkét csapat aznap, akár nyerhettünk is volna.

Nagyot kellene tehát villantani, és távolról sem a 20 éves idegenbeli nyeretlenség a legfélelmetesebb negatív ómen. Jelenleg messze a Chelsea a PL legjobb formában lévő csapata. A legutóbb megszerezhető 24 pontból 21-et bezsebeltek Ancelottiék. Mindezt úgy, hogy általában a Torres nevű emberhátránnyal nehezítették saját dolgukat. Pechünkre a legutóbbi bajnokin a félszázmilliós spanyol is rátalált a gólszerző topánkájára, és alighanem újult önbizalommal fog Gomes kapujára törni. Ráadásul, ha hinni lehet a mai pletykáknak Drogbával párban fogja kezdetni az olasz. Ami semmi, de semmi jót nem jelenthet nekünk. Drogba, minden ellenszenves tulajdonsága ellenére alighanem a kedvenc, nem Spurs-kötődésű PL-csatárom - tökéletes gépezet, a focipálya van Damme-ja (csak kicsit jobb színész) és bónuszként régi szokása, hogy az Arse-ot szomorítsa. Tartok tőle, na.

CSAPATHÍREK

No, itt sem nekünk áll a zászló... A Chelsea-nél NINCS sérült vagy eltiltott. Mindenki tök egészséges. Még egy nyomorult Hilario-nyi problémájuk sincs. Nálunk bezzeg... Hutton és Palacios sérülése nem is igazán komoly probléma, viszont Assou-Ekotto hiánya sorsdöntő is lehet. Bár Bale remélhetőleg meg tudja oldani a pótlását. Esetleg Gallas kerülhet még szóba szélső védőként, de gondolom mindenki tudja, hogy ez mennyire vészmegoldás kategória. Van még három védőnk akik a betegszoba ajtajánál téblábolnak: Corluka, King és Woody. A horvát még a legutóbbi meccs szünetében sérült meg, és még mindig nem egészséges. A két háborús veterán pedig sokadik lábátültetés után jelentkezik játékra, de bánjunk csínján az ő szereplésükbe vetett hittel. Huddlestone bokája is fáj, ami szintén szomorú, mert már éppen belelendült volna a játékba.

Nagyon szívesen látnám már Lennont újra a kezdőben. Nem tudom, hogy még mindig a madridi vírusfertőzés megpróbáltatásait pihenteti-e vele Redknapp, de szerintem nagy hiba csereként számítani rá. Ő is tud akkora frászt hozni az ellenfél védőire mint Bale. A wales-i valószínű hátvédsorba vezénylésével felszabadul egy hely a középpályán, szóval remélhetőleg Azza helyet kap majd. Hacsak nem a felépülő Pienaar-nak szavaz bizalmat Harry, amivel rám hozná az agybajt, akkor is ha taktikailag éppen meg lehetne magyarázni.

Szóval, Gomes a kapuban, Kaboul vagy Chalire jobb-bekkben, Bale a balban, Gallas és Dawson (vagy King és Kaboul) középen, Sandro, Modders, vdV és Lennon a középpályán, elől pedig talán újra a két colos. (Bár már gyanűsan rég láttuk a Defoe-Crouch páros, ezt is elképzelhetőnek tartom, Pavljucsenkó jó játéka ellenére.)

Az ellenfélnél a bőség zavara. Ahogy említettem sérült nincs. Torres-gól most már van. Kiéheztetett Drogba van. David Luizt még mindig viszi a lendület. Eh... inkább nem is nagyon gondolok a kékekre, mert elrontják a kedvem... viszont akármerre tekintünk sehol sem lelünk túl sok vigasztalásra...

Nézzük csak a két tabella-szomszédunk meccseit: Citeh otthon a Hammers ellen, Pool otthon a Magpies ellen. Nagy összegben mernék fogadni erre a két hazai győzelemre. Mindkét vendég csapat rossz formában, a West Ham-nek legalább élet-halál kérdése minden pont, de a Newcastle-nek szinte semmi célja nem maradt az év végére. Kiesni nem fognak, az EL meg már rég nem téma. Ha két szomszédunk hozza a kötelezőt, mi pedig elvérzünk a nyugat-londoni síkon, akkor Manciniék 7 pontos előnyre tesznek szert négy meccsel a bajnokságvége előtt. Függöny. Dalglishék is elénk kerülnének jobb gólkülönbséggel, és bár igaz, hogy egy meccsel többet játszottak mint mi, de megyünk még az Anfield Road-ra idén... Persze az EL bukása most kevéssé tűnik drámainak, de azért rosszul esik majd jövőre a többieket nézni Európában - és az EL-ben is lehet elegánsan gyönyörű dolgokat csinálni, ott a Porto példaként (a Pool és a Citeh meg ellenpéldaként...).

Nem tudom mit várhatunk a meccstől. A Chelsea nagyon jó csapat és kicsattanó formában vannak. Mi jó csapat vagyunk, nem éppen tip-top formában - bár az egy hetes szünet talán változtatott ezen. A Bridge-en nagyon ritkán születik vendég siker, nekünk viszont szinte választásunk sincs - támadni kell, mert tulajdonképpen az ikszszel is elúszik a hőn áhított BL-selejtező. Szóval most is pozitívan kell hozzáálnunk a meccshez, nyerni kell, a döntetlen sem elég jó.

Bajnokká kell avatnunk a ManU-t...

COME ON YOU SPURRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRS!!!!