„Az 1924-es év tökéletes reprezentatív csapata” az Idrottsbladettől – magyarok is a világ legjobbjai között.

Némely jelige és válasz ma már mosolyt fakaszt, pedig komolyan kérdeztek az olvasók.

Nyolcvan éve a sportlapok a Wekerletelepi SC sikerein ámuldoztak, pedig a java még hátravolt.

Kicsoda is volt a chemnitziek bombázója? És miért nem hallottunk eddig róla?

A Sporthírlap 1913 legvégére kenterben verte a többi sportlapot – és bemutatta a szakma vezéralakjait.

A sportkarikatúra fontos műfajként bukkant fel a hazai lapokban a XX. század első felében, de mára szinte teljesen kikopott.

Csillagászati összegért igazolt az MTK-hoz – egy év múlva anyagi okokra hivatkozva távozott.

Tudása alapján az Aranycsapatnál is helye lehetett volna, mégsem került a válogatott közelébe Szabó Petár.

„Itthon maradni? Megvallom, nagy kedvem volna. De az életem úgy alakult, hogy csak a sport köt Budapesthez.”

„Állítólag jó hangja volt, a meccs után cigánnyal húzatta fülébe a nótát a Mátyás-pincében.”

Felidézzük a magyar labdarúgás 1914-es, 1915-ös és 1916-os évének karácsonyát • Schlosser, Schaffer, Orth és a többiek.

Iron Mike 220, Roy Jones Jr. 210 fonttal mért be kettejük vasárnap hajnali bemutató meccsére.

Eddig négy pécsi érdemelte ki lapunk legmagasabb osztályzatát az élvonalban • Nyilasi az egyetlen duplázó.

1940. Amikor kibontották „a magyar futballért harcoló sportemberek zászlaját”.

Száz évvel ezelőtt a háborús körülmények tették kedvezményezetté a BEAC-ot és a MAFC-ot.

Platkó Ferencet, a szép kezű vasesztergályost felmentették a profi vád alól.

1985: a Mezey-legénység kijutott a mexikói vb-re, a fehérváriak bejutottak az UEFA-kupa döntőjébe.

Theodor Wagner és Alfred Körner tagja volt az 1954-ben vb-3. osztrák válogatottnak.

Tisztelgés az egykori MTK-elnök, a magyar sport „generális és univerzális” alakja előtt.

Woggenhuber Ferenc 28 évesen kezdett el edzősködni, és a világ különféle pontjain próbálta ki magát.