– A két vegyesben biztosak voltunk, a további számok kapcsán sokáig csak találgattunk, aztán eloszlatta a kétségeket, hiszen közölte Sós Csaba szövetségi kapitánnyal, hogy a kétszáz pillangót és a kétszáz hátat vállalja még a tokiói olimpián. Hogyan, mi alapján döntött?
– A kétszáz és négyszáz vegyes esetében nem volt kérdés – válaszolta Hosszú Katinka (Iron Swim), aki öt évvel ezelőtt, Rióban a két vegyes mellett száz háton szerzett aranyérmet, kétszáz háton a második helyen végzett.
Július 24.: 400 m vegyes, előfutam |
– A száz hátat hamar elvetette?
– Azt most nem érzem annyira magaménak – persze kissé furcsa, hiszen ezen a távon aranyat nyertem Rióban… De talán éppen miattam lépett jó nagyot előre a mezőny: edzők mondták az elmúlt években a tanítványaiknak, hogy „Hosszú a négy vegyes mellett is képes volt nyerni”, így sokan elővették a száz hátat, világcsúcsok is születtek, mostanra teljesen más a mezőny, mint Rióban volt, de erre számítottam is. Ez sprintszám, amelyre Rio előtt nagyon is készültem. Most már elárulhatom, eredetileg úgy lőttem be, hogy odaérhetek a harmadik hely környékére. Csak hát egy olimpián mindig történnek meglepetések, így volt ez száz háton is, amelyen a nagy esélyesek már a döntő előtt elvéreztek.
– Hosszú Katinka meg a négyszáz vegyes után két nappal győzött.
– Úgy, hogy a négyszáz vegyes utáni reggelen a száz hát előfutamában meghúztam a lábam, és még menni, sétálni is nehezen tudtam.
Határozottan jó érzéseim vannak. Ám amint felcsillant a remény az újrakezdésre, villant egyet a tekintete is, igaz, onnantól gyötrelmes küzdelem következett. Néhány napja beköltözött a Margitszigetre, hogy kizárólag a felkészülésre koncentrálhasson, ez újabb bizonyítéka bajnok mivoltának. Kétségtelen, akadnak, akik jelenleg előrébb tartanak (legyen szó bármelyik számról), Katinka viszont imád versenyezni, és nem mellesleg tudja, hogyan kell versenyt nyerni. Ha ehhez társítjuk a mosolygós bajai lányt, az elvégzett (tényleg elképesztő mennyiségű) munkát, valamint Katinka tehetségét és más kvalitásait... Mondom, határozottan jó érzéseim vannak. KOVÁCS ERIKA |
– Leginkább az lepett meg sokakat, hogy vállalta a kétszáz hátat. Miért határozott így?
– Az utolsó napokban csak egy olyan szám van az olimpiai programban, amelyik az én számom, és ez a kétszáz hát. Ott árválkodik magában, nekem meg addigra már bőven lesz időm – miért ne induljak? Ki tudja, mi lesz? Az olimpia tényleg mindig más, ott mindig történnek meglepetések. Már most az, hogy a szám világcsúcstartója, Regan Smith be sem került az amerikai csapatba, mert a válogatón csak harmadik lett.
– És akkor elérkeztünk a kétszáz pillangóhoz és a kétszáz vegyeshez: a két szám üti egymást az olimpiai programban. Elképzelhető, hogy ezúttal is menet közben kell dönteni a két táv között?
– Lehet, hogy döntésre kényszerülök, sőt, szinte biztosan, hiszen negyven perc van a kétszáz vegyes középdöntője és a kétszáz pillangó fináléja között.
– Még ha fordítva lenne?
– Hát, ez az! Egy döntő után simán vállalnám a középdöntőt, de így azért elég sok kockázatot hordoz magában a helyzet.
– Öt évvel ezelőtt nem volt kérdés, ám ha ezt az évet nézzük, feltűnik, hogy a kétszáz pillangó előrébb lépett a rangsorában.
– Idén jól megy a pillangó, és egyébként is szeretem ezt a számot. Meglátjuk, mi lesz.
– Mikor utazik?
– Július nyolcadikán, és a rajtig ugyanabban az időzónában készülök, amelyben Tokió is van.
– És milyen formában utazik?
– Alakuló formában – kell még ez a három hét nekem, de kezdem jól érezni magam.