Veri a pénzt a siker – Moncz Attila publicisztikája

Gyakorlatilag biztossá vált, hogy az NFL történetének legjobb quarterbackje úgy vonul vissza, hogy pályafutása egyetlen pillanatában sem volt a liga történetének legjobban fizetett játékosa. Igaz, erre most már nem is lesz esélye, hiszen 42 évesen írja alá új szerződését, ráadásul a liga hivatalos oldala szerint is csak a nyolcadik legjobb szabadügynök a piacon, úgy, hogy poszttársai közül ketten (Ryan Tannehill, Drew Brees) is megelőzték. Ettől még Tom Brady pályafutása legjobban jövedelmező megállapodását írja (lehet, mire e sorokat olvassák már a múlt idő a helyes) alá a Tampa Bay Buccaneers csapatával, amely három évre 102 millió dollárt (ebből 68 millió garantált) fizet neki. A Seattle Seahawkstól évente átlagosan 35 milliót kapó Russell Wilsontól egymillióval elmaradva, Ben Roethlisbergerrel (Pittsburgh Steelers) holtversenyben jelenleg ő a második legjobban kereső játékos az NFL-ben. Mondjuk ez már előkelőbb annál a pozíciónál, amit nem is olyan rég elfoglalt a QB-k fizetési listáján.

Az első hely azonban sohasem lett meg neki, holott az 1967-ben lejátszott első Super Bowl óta egyetlen franchise-nak (nem, nem elírás!) sincs több aranygyűrűje, mint Bradynek, és nála több (kilenc) nagydöntős részvételt is csak karrierje első és a minapig egyetlen csapata, a New England Patriots tud felmutatni, amely nélküle korábban kétszer volt vesztes finalista. Igaz, saját bevallása szerint sem törekedett erre korábban, Jimmy Kimmel show-jában például így beszélt erről: „Azt hiszem, az életemben mindig is a győzelem volt a legfontosabb. A versenyelőny szempontjából szeretem, ha sok jó játékos vesz körül.”

Az eredmények alapján mondhatjuk, az esetek túlnyomó többségében össze is jött neki. Hiába épít a kollektív szerződés (CBA) a játékosok kapzsiságára (is), Brady, mint oly sok esetben, mind ez idáig nem azt tette, amit mindenki várt volna tőle. Nem hozta ki a maximumot a lehetőségeiből. Ha kellett, akkor Randy Moss miatt mondott le a pénzéről, máskor Stephon Gilmore lehetséges érkezése késztette józan belátásra, de volt, hogy „csak” lejáró szerződésű csapattársai maradását akarta elősegíteni. (És itt egy közbevetés: Brady a minap elfogadott új CBA-val is elégedett volt, meg is dicsérte miatta DeMaurice Smitht, a játékos-szakszervezet elnökét.)

Természetesen nem kell sajnálni az irányítót, hiszen eddig 227 millió dollárt keresett már az NFL-ben, de a Business Insider kimutatása szerint ez 60-100 millióval több is lehetett volna, ha kihasználja a lehetőségeit. Persze erre kapásból jöhet egy ellenérv, hogy mit számít ez a néhány millió olyan játékosnak, akinek a felesége Gisele Bündchen szupermodell, és aki történetesen már 488 millió dollárt keresett. Vagy említhetnénk azt, hogy eredményeinek köszönhetően szépen felfuttathatta a TB12 brandet, esetleg, hogy remek szponzori szerződéseket kötött olyan nagy cégekkel, mint az Under Armour, az Aston Martin vagy az Uggs. De azért tízmilliós nagyságrendben senki sem ellensége saját magának, ha csak a győzelmet nem becsüli többre a pénznél.

Márpedig Brady többre tartotta a gyűrűket, mint a vaskosabb bankszámlát. Amikor 2005-ben, már háromszoros bajnokként hosszabbított, éves átlagban tízmillió dollárért tette meg, az akkori csúcsszerződés Peyton Manning több mint 14 milliója volt. Aztán Brady hosszabbítási éveiben sorrendben még Eli Manning, Drew Brees, Ben Roethlisberger és Matthew Stafford (ő speciel még csak playoffmeccset sem nyert a Detroit Lionsszal) is volt az NFL Krőzusa. Ők öten összesen eggyel több bajnoki címet ünnepelhettek, mint Brady egyedül. De még mielőtt azt hinnénk, csak Brady ilyen önzetlen: Tim Duncan a San Antonio Spursben többször is megtette, míg Kevin Durant 2017-ben a Golden State Warriorsszal megnyerte az NBA-t, majd a kapható maximumnál 9.5 millió dollárral kevesebbért, 25 millióért írt alá megint két évre, az újabb bajnoki címek reményében – a két esztendő alatt egy össze is jött neki!

„Talán ha Brady nem engedi, hogy rendszeresen átalakítsák a szerződését, vagy nem fogadja el az újat, a Patriots nem lenne olyan jó, amilyen, és egyik oldal sem lenne annyira csillogó. Brady azt mondta, 45 éves koráig szeretne játszani, vagyis még néhányszor kiszedhet pénzt a kasszából. De jelenleg úgy tetszik, az NFL történetének legjobb quarterbackje nem úgy vonul be a történelembe mint a legjobban fizetett QB” – írta a legendáról szóló elemzésében a Business Insider.

Sohasem titkoltam, nálam a legfelső kasztba tartoznak azok a sportolók, akik pályafutásuk érdemi részét ugyanabban a csapatban töltötték. Függetlenül attól, hogy máshol adott esetben sikeresebbek lehettek volna. Francesco Totti a Romában, Tony Adams az Arsenalban, Matt Le Tissier a Southamptonban, csak hogy néhány labdarúgópéldát említsek. Hogy Brady a mostani lépésével már nem egy kategória velük? Nem vagyok New England-szurkoló, így maradjunk annyiban, egyelőre nem tudom eldönteni. Az ő esetében a visszavonulását hamarabb elfogadtam volna, az biztos. Persze azt is megértem, hogy hű az elveihez, tartja magát ahhoz, hogy 45 éves koráig játszani akar, illetve, hogy szeret jó csapatot maga körül látni.

Márpedig erre leginkább a Tampa Baynél van esélye. A New England tett ugyan ajánlatot (és nemes gesztusként öt esztendőre, azaz két évvel a tervezett nyugdíjazása utáni időszakig), de Bill Belichick azért Bill Belichick, hogy a csapat álljon mindenekfelett, ne pedig az egyén. Így aztán a két G.O.A.T. (Greatest Of All Time – minden idők legnagyobbja) útjai elválnak: az edzőfejedelem Bostonban marad, a QB-király meg megy, alighanem Floridába. Azt már nem lehet elvenni tőlük, hogy dinasztiát építettek fel együtt Bostonban, olyat, amilyenből az NFL szigorú szabályai és az új kollektív szerződés ismeretében aligha lesz még egy a mi időnkben. Eldőlhet ugyanakkor, hogy a másik nélkül képes-e győzni valamelyikük. Az edzők között Belichicknek már most sincs párja (Chuck Noll négy trófeával a második), ahogyan a QB-k között Bradynek sincs, ugyanakkor az irányítóknál Peyton Manning azért már tudott két együttessel (Indianapolis Colts, Denver Broncos) is nagydöntőt nyerni. Igaz, a sportágtól függetlenül Brady-formátumú sztárok közül ez senkinek sem jött össze, sem Michael Jordannek az NBA-ben, sem pedig Joe Montanának az NFL-ben.

Ráadásul a Buccaneers „tesz is alá” csapatot, hiszen Brady végre két olyan elkapóval (Mike Evans, Chris Godwin) dolgozhat, aki az előző idényben egyaránt 1100 yard felett teljesített, a drafton meg kaphat egy testőrt, hiszen a Tampa Bay a 14. helyen választhat, amit az új kirakatembere megsegítésére is áldozhat. Márpedig nagyon úgy tetszik, hogy amerikai kifejezéssel élve ez szinte egy „win-now”, egy „nyerj most” csapat lesz, amelynél mindent felraknak erre a három (de inkább egy vagy két) évre. Annak fényében, hogy a Tampa Bay 2007 óta nem volt a rájátszásban, illetve, hogy az előző tíz idényéből csak kettőt fejezett be pluszban, merész vállalás. Ugyanakkor a győzelmi kényszer nem újdonság Bradynek, igaz, eddig megszállott edzővel dolgozott, most viszont éles váltás jön. Bruce Arians a liga egyik legszórakoztatóbb figurája, akinek egyik kedvenc időtöltése a mérkőzés utáni sörözés a parkolóban. Az életmódguru Bradynek talán ez lesz a legnagyobb kihívás.