Haj-jaj run

Kitört a nyár, elkezdődött a szünidő, s bár ez egy futóblog, gyorsan be is dobok itt egy BRFK-szagú szolgálati közleményt: ne tévesszétek sokáig szem elől kamasz gyermekeiteket, vagy ne hagyjátok őrizetlenül a rá vigyázó nagyit, mert akár… haj-jaj is lehet belőle!

Az egymondatos háttérhír: gyors nagyi pumpolást követően méz szőke hajú (!) kislányom és barátnője a közeli DM-ben kötött ki, ahol sikerült megkaparintaniuk egy padlizsánszínű (?) hajszínezőt, a végeredmény pedig…

Részemről egyéni csúcs öt kilométeren!

De fogalmazhatunk úgyis, valamivel több, mint 30 percbe beletuszkolt...

1. ...érzelmi hullámvasutazás;

2. ...önismereti tréning;

3. ...dühkezelési technika,

vagyis a „ha most nem megyek el futni, mindjárt nyakon váglak...” polkorrekt megfogalmazása.

Sokan, sokszor, sok helyen hangoztatták már a futás előnyös hatásait. Ha csak a fizikai részét nézzük: egészségmegőrzés, keringésjavítás, jó erőnléti állapot. Lelki síkon pedig nem is kell ultratávokat futni ahhoz, hogy jó mélyen magunkba nézhessünk.

Öt kilométer is elegendő ahhoz, hogy képzeletben a pszichológus avitt kanapéján elterülve (bár ez szerintem csak a filmekben van így), a valóságban futás közben izzadva megkezdjük a párbeszédet – önmagunkkal.

Ha egyedül vagyunk, sokszor megesik, hogy belső beszédeket folytatunk (ti is így vagytok vele? Mert „mi” igen!), kommentáljuk a környezetünk történéseit, rendszerezzük a napi teendőket, perlekedünk, vagy éppen motiváljuk magunkat, s ezek a jókor, jó időben lezajló „self-talkok” kiváló technikát jelentenek a teljesítmény növeléséhez is.

A futás valóban segít abban, hogy:

1. ösztönözzük magunkat (pl. gyerünk, gyerünk, már csak 4800 méter van hátra az 5 kilométerből!);

2. kikristályosodjanak az érzelmeink (pl. még mindig lötyög a fenekem, istenem, miért?!, MIÉRT?!);

3. feltörjenek a jó gondolataink (ezt az emelkedőt a Duna Aszfalt valójában ki is tudná egyengetni, ha…).

Vagy csak egyszerűen kiszellőzzön a fej, és a padlizsános történethez kapcsolódva – visszakanyarodjunk kamaszkori énünkhöz.

Amikor a kilencvenes évek derekán egy budapesti fesztivál előtt a Nyugati aluljáróban megvásároltuk azt a bizonyos kék hajszínezőt…

Utóirat neki: #anyjalánya#egyébkéntnemisolyanrossz#mellettedvagyok#szeretlek#neakarjgyorsanfelnőni