1993-as évkönyv? Címünk csalóka… – sportkiadvány-szemle 30 esztendő távlatából

ZSOLDOS BARNAZSOLDOS BARNA
Vágólapra másolva!
2023.06.23. 13:16
Ha a sportrajongók egy kis nosztalgiázásra vágynak, érdemes lehet előbányászni ezt az évkönyvet, de néhány magyar vonatkozású cikket leszámítva valószínűleg nem sok olyan információt találnak benne, ami az interneten ne lenne fellelhető.

„Képünk csalóka” – sütötték el korábban oly sokszor az univerzális képaláírást, amikor a lapszerkesztők az igen szűkös fotóbázis miatt kénytelenek voltak kissé erőltetett formában megoldani az adott téma képesítését. Erre reflektálva juthat eszünkbe a „címünk csalóka” kifejezés „A magyar sport évkönyve 1993” böngészése közben, hiszen az ember hosszú-hosszú lapozgatás után is azon kapja magát, hogy még mindig csupán az 1992-es sporteseményekről olvasott. Hogy egészen pontosak legyünk, a 312 oldalas kiadvány hét fejezete közül mindössze az utolsó kettő foglalkozik 1993 történéseivel – mai szemmel nézve kifejezetten logikátlan formában, hiszen először lehozza a teljes versenynaptárt, aztán pedig címszavakban május 30-ig az év eseményeinek összefoglalóját. A tapasztalt kollégák visszaemlékezése szerint ráadásul a kiadvány csak 1993 karácsonyán jelent meg, vagyis a lelkes sportrajongók egy-másfél éves csúszással olvashattak részletesen 1992-ről úgy, hogy a címben már a következő év szerepel.
„Képünk csalóka”
– sütötték el korábban oly sokszor az univerzális képaláírást, amikor a lapszerkesztők az igen szűkös fotóbázis miatt kénytelenek voltak kissé erőltetett formában megoldani az adott téma képesítését. Erre reflektálva juthat eszünkbe a „címünk csalóka” kifejezés „A magyar sport évkönyve 1993” böngészése közben, hiszen az ember hosszú-hosszú lapozgatás után is azon kapja magát, hogy még mindig csupán az 1992-es sporteseményekről olvasott. Hogy egészen pontosak legyünk, a 312 oldalas kiadvány hét fejezete közül mindössze az utolsó kettő foglalkozik 1993 történéseivel – mai szemmel nézve kifejezetten logikátlan formában, hiszen először lehozza a teljes versenynaptárt, aztán pedig címszavakban május 30-ig az év eseményeinek összefoglalóját. A tapasztalt kollégák visszaemlékezése szerint ráadásul a kiadvány csak 1993 karácsonyán jelent meg, vagyis a lelkes sportrajongók egy-másfél éves csúszással olvashattak részletesen 1992-ről úgy, hogy a címben már a következő év szerepel.

Ettől eltekintve az olvasó egy klasszikus, minden részletre és tényre kitérő évkönyvet tarthat a kezében (vagy böngészhet virtuális formában az Arcanumon), amely igazi adatbankként szolgál az albertville-i és barcelonai olimpia évéről – természetesen nem csupán a téli és nyári ötkarikás játékokra koncentrálva. A készítők az első fejezetben napról napra idézik fel a legérdekesebb híreket, eseményeket, aztán következik az olvasmányos rész „Egy esztendő sztorijai” címmel. A tizenkét színes történet a hazai és a nemzetközi sportvilág legérdekesebb témáit idézi fel jól megírt, olykor szubjektív stílusú anyagokban – ezekből egyébként ma már szívesebben is olvasnánk többet, mint a következő fejezet eredményrengetegéből. Tegyük hozzá ugyanakkor, hogy az internetes adatbázisok előtti korszakban teljesen érthető volt, hogy még a junior-ejtőernyőzés (!) eredményeit is egy ilyen könyvben foglalták össze, hiszen csak ez a gyűjtemény szolgált segítségül a sportrajongóknak, újságíróknak.

Az év különleges sztorija volt a strandról beugró dán futballválogatott Eb-győzelme (Fotók: Imago Images)
Az év különleges sztorija volt a strandról beugró dán futballválogatott Eb-győzelme (Fotók: Imago Images)


Ez tehát csak mai szemmel hat túl töménynek, ráadásul a szerkesztők a hosszú-hosszú eredményblokkot is megtörik néhány cikkel, amelyek a kiemelt sportágak csúcseseményeire (például F1-es vb, Tour de France, futball Eb stb.) térnek ki, vagyis száraz adatokon kívül azért ebben a fejezetben is találunk érdekes történeteket. Jó ötlet, hogy összegyűjtötték az 1992-es év sportolóit mind az újságírók, mind a szakszövetségek szavazatai alapján, a Magyar Olimpiai Bizottság tagjainak és tisztségviselőinek listája viszont valószínűleg már az akkori olvasókat sem izgatta különösebben.

Ha a sportrajongók egy kis nosztalgiázásra vágynak, érdemes lehet előbányászni ezt az évkönyvet az Arcanumban (a mára kifejezetten viccesnek ható telefonkártya-, sör-, rádiótelefon- és egyéb reklámok miatt is), de néhány magyar vonatkozású cikket leszámítva valószínűleg nem sok olyan információt találnak benne, ami az interneten ne lenne fellelhető. Összességében elmondható, hogy a maga korában informatív, sőt talán hiánypótló kiadvány, „A magyar sport évkönyve 1993” harminc év távlatából egy tartalmában idejétmúlt kötet, amelynek a címe is „csalóka”.

Egerszegi Krisztina három aranyat nyert az 1992-es barcelonai olimpián
Egerszegi Krisztina három aranyat nyert az 1992-es barcelonai olimpián


(Ládonyi László /szerk./: A magyar sport évkönyve 1993. Trio Budapest Bt., 1993)

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. június 17-i lapszámában jelent meg.)

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik