A második sor estéje

Mindkét csapat ismeri a rivális összes akcióját, trükkjét, legapróbb rezdülését. Itt már nehéz meglepő újdonsággal előrukkolnia az edzőknek. Igaz ez akkor is, ha tudjuk, a Volán új kanadai edzője, Pat Cortina pörgősebb, gyorsabb hokit próbál meghonosítani az együttesnél, és kissé megkeverte a sorokat is: Sille mellett Svasznek az első sor másik védője, míg Tőkési Szunával alkott párost.
A két gárda még véletlenül sem indít nyílt sisakos rohamozással, roppant óvatosan kezd. Igaz, Budainak gyors egymásutánban háromszor is védenie kell, a túloldalon pedig Erdősi kerül helyzetbe, majd Szélig csörrenti meg a kapuvasat oldalról, ám a hálók érintetlenek maradnak. A küzdelem kiegyenlített, a védelmek apróbb hibáktól eltekintve jól zárnak, hatékonyan rombolnak. A 16. percig kis túlzással azt is mondhatnánk, lassú mederben csordogál a játék, aztán a Volán második sora mintaakcióval ébreszti fel a kék-fehér híveket. Fedor robog el a bal szélen, beadja a villámgyorsan érkező Csibinek, aki egy csodaszép csel után elfekteti Halmosit, és a hálóba emel.
A második harmad a hazaiak valósággos össztűz alá veszik a dunaújvárosi kaput, az első öt percben több helyzet adódik, mint az egész első játékrészben. A DAC-védelem nem áll a helyzet magaslatán: előbb Borbás kis híján öngólt pattint, majd Lencsés keresi a korongot, Palkovics megforgatja, egy megkerülős csellel elmegy mellette, de a befejezés nem sikerül. Egy buli után Gröschl elé pattan a korong, egyedül próbálhat meg túljárni Halmosi eszén, a kapus azonban bravúros kivetődéssel hárít. Volán-gól lóg a levegőben, a vendégek erőteljesen beszorulnak, aztán derült égből villámcsapás, a Dunaújváros egyenlít teljesen váratlanul – ki más? – Ladányi révén. Emberelőnyben játszik ekkor a Dunaújváros, de a gól nem tipikusan előnygól, egy ellentámadás során Lencsés ugrasztja ki a DAC csapatkapitányát, az alapszakasz pontkirályát, aki jobb oldalról, éles szögből kilövi Budai mellett a hosszú sarkot. Néhány pillanattal később végképp infarktus kerülgeti a hazai szurkolókat. A fiatal Hegyi tűzi rá messziről, Budairól Borsos elé pattant, aki kényelmesen be is emeli az üres kapuba, ám a szlovén játékvezető néhány pillanattal előbb megszakítja a játékot, mondván, nem látja a korongot, és nem adja meg a DAC látszólag teljesen szabályos találatát… Szélig és Ladányi, nem tudom, mennyit tudnak szlovénül, szerencsére a bíró magyartudása is csekély lehetett, a heves reklamálásból ugyanis nem lett kiállítás, az Ördögök meg elmormolnak egy röpke hálaadó imát. A harmad végén a Ladányi, Peterdi duó még prezentál egy mintaakciót, vendégvezetés azonban ezúttal sem lesz belőle.

Az utolsó játékrész kezdete előtt hosszabbítás – legalábbis a büfében, félhomály miatt csak negyedóra csúszással folyatódhat a küzdelem, újfent rivaldafényben. A világítótestek bemelegednek, a játékosok kihűlnek, nem meglepő, hogy visszafogottság jellemzi a harmadik harmad kezdetét. Öt perc elteltével azonban ismét felborul a pálya, egykapuzik a Volán. A csata kemény, igazi helyzet azomban nemigen adódik, egészen Pavol Fedor villanásáig. A harmad kilencedik percében megkerüli a kaput, és csibészesen, csuklóból visszafordítja a kissé talán szundikáló Halmosi mellett a korongot. A mérkőzés végéig jól védő Halmosi kénytelen még egyszer kapitulálni: Ondrejcik durrintja rá éles szögből, távolról, a DAC kapusa nem is moccan, valószínűleg nem is látta a korongot.
A Volán szoros csatában, jó hajrával bebiztosította első győzelmét. Ha a döntő további meccsei is ilyenek lesznek, nem fogunk unatkozni. Pihenésre nincs idő, kedden Ladányi és Ocskay ismét randevúzik a pálya kezdőkörénél, a Borsodi Bivalynál, ezúttal Dunaújvárosban.

A palánk mellől
Mestermérleg