2 x 15 perc hírnév - Interjú a Just4Funnal

Folytatódik PLL blogunk interjú sorozata. Joó Kristóffal a Just4fun Csapatkapitányával beszélgettem.

Folytatódik PLL blogunk interjú sorozata. Joó Kristóffal a Just4fun Csapatkapitányával beszélgettem.

PLL Blog: - Mikor és kikből alakult csapatotok?

J. K : A csapat megalakításának ötlete az előző félévi meccsek nézése közben merült fel Daróczi Bencében és bennem. Ahogy egyre lelkesebben szerettünk volna csatlakozni a Ligához, lassan minden ismerősünket zaklattuk, hogy csatlakozzon a „nyerni egyáltalán nem esélyes” csapathoz. Az első jelentkezők Daróczi Gergő és Rucz Ervin voltak. Lelkesen állt a ligához két gimnáziumi osztálytársam is, Fejes Barna “Malac” és Barna Tamás.

- Honnan jött a csapat név?

- Mivel az első néhány tag, akik csatlakozási szándékukat jelezték, mindannyian állították, hogy egyáltalán nem tudnak focizni, be kellett lássuk, csapatunk valóban nem díjazásért vesz részt a sorozatban, hanem Just4Fun…

-Indul a csapat más bajnokságban, vagy csak a PLL –re koncentráltok?

- Jelenleg eszünkben sincs máshol indulni, a PLL-ben sem feltétlenül a sport szeretete miatt, sokkal inkább a társaság, a jókedvű szurkolók, és az ismerőseink közti megmérettetés céljából veszünk részt.

- Mi a csapat célja a PLL tavaszi kiírásában?

- Mivel eredmény orientáltnak kevésbé mondhatjuk magunkat, az e félévi hátralevő meccsekre fő célként az egységes mez megtervezését és viselését tűztük ki, de titkon törekszünk még a harmad osztály megnyerésére! Titkolt célunk eléréséhez a továbbiakban bevetjük eddig rejtegetett fegyverünket, Vida Tomit és az eddig keveset látott Kovács Rolandot. :)

- Nemrég játszatok együtt, hogy halad a csapat összekovácsolódása

- Az első meccsünk előtt húsz perccel ismerte meg egymást a csapat jelentős része, ráadásul ekkor még csak hét taggal büszkélkedhettünk. Erre is fogható első meccsünk csúfos eredménye, de ezen felbuzdulva aktív toborzáshoz láttunk, így csapatunk a második meccsre kitöltötte a tizenkét fős nevezési limitet, ám ez pillanatnyilag nem jelent nagyobb összeszokottságot. Erre szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni. Ehhez két edzőt igazoltunk le, Mohammed Daybist, aki a technikai fejlődésünkért felel és Kiss Ádámot, aki erőnléti és taktikai képességeinket fogja fejleszteni.

- Mik a tapasztalatok az első két meccsről?

- Az első meccs abszolút ismerkedés volt a Ligával, a csapattagokkal, az ellenféllel, és sokunknak magával a focival is. Jelentősen több gólt kaptunk volna, ha kapusunk, Kuli Dani nem múlja nagyban felül a csapat színvonalát. A második meccsen még nem javult jelentősen ez a tapasztalat, hiszen öt új játékost igazoltunk le, szintén bemutatkozással kezdtünk a meccs előtti percekben. Számunkra boldogságot okoz a fejlődés látszata, hogy kevésbé kaptunk ki, tudtunk gólt lőni, és hogy mértéktelen nevetést okozunk a lelátón álló szurkolóknak, nézőknek.

- Mit éreztél, mikor csapatod először zörgette meg a hálót, ráadásul neked, mint Csapatkapitánynak sikerült ezt megtenned?

- Mindenképpen örültem neki, hogy sikerült teljesítenem a szezonra kijelölt saját célom, azaz egy gól lövését, de a legnagyobb öröm a lelátó egyhangú tombolása volt, mivel rengeteg barátom, barátunk szurkolta végig a meccset, és hihetetlen tapssal és ujjongással reagálták le. A meccs végén további örömöt okozott Gál Dani gólja, de kis sajnálattal töltött el, hogy Bartal Áron és Kósa Attila nem tudott gólt lőni, pedig véleményem szerint nagyon megérdemelték volna