Vádalku – Csinta Samu publicisztikája

Egy esztendőn át húzódó, sokak által indokolatlanul hosszúnak tartott vizsgálat- és tárgyalássorozatot követően megszületett a döntés Simona Halep ügyében. A londoni székhelyű Sport Resolutions törvényszék a lehető legsúlyosabb büntetést szabta ki a korábbi kétszeres Grand Slam-győztes, világranglista-vezető román teniszezőre: négy évre eltiltotta a versenyszerű sportolástól, illetve minden, tenisszel kapcsolatos tevékenységtől. Ennek nyomán a szeptember 11-én hozott határozatában a Nemzetközi Tenisz Integritási Ügynökség (ITIA) megerősítette: a játékos „szándékosan és rendszeresen megsértette” a doppingellenes szabályokat.
Egy esztendőn át húzódó, sokak által indokolatlanul hosszúnak tartott vizsgálat- és tárgyalássorozatot követően megszületett a döntés Simona Halep ügyében. A londoni székhelyű Sport Resolutions törvényszék a lehető legsúlyosabb büntetést szabta ki a korábbi kétszeres Grand Slam-győztes, világranglista-vezető román teniszezőre: négy évre eltiltotta a versenyszerű sportolástól, illetve minden, tenisszel kapcsolatos tevékenységtől. Ennek nyomán a szeptember 11-én hozott határozatában a Nemzetközi Tenisz Integritási Ügynökség (ITIA) megerősítette: a játékos „szándékosan és rendszeresen megsértette” a doppingellenes szabályokat.

A 32. életévét napokon belül betöltő Halep legutóbb tavaly augusztus 29-én szerepelt WTA-tornán. A US Open első fordulójában az ukrán Darja Sznigurtól elszenvedett veresége után tájékoztatták arról, hogy vérmintájában a vérszegénység elleni, Roxadustat elnevezésű, a tiltott szerek listájára 2017-ben felkerült gyógyszert találtak. Az ártatlanság vélelmének kérdését – azaz, hogy Halep fogyasztotta-e a szert – mindjárt a kezdetekben levehettük a napirendről, hiszen a gyógyszer nyomait egyértelműen kimutatták a szervezetében. Polémiát mindössze az gerjesztett, hogy a cselekedet mozgatórúgója a jó- vagy rossz­hiszeműség volt-e. A vélemények, eskü alatti vallomások és Bibliára tett kézzel hangoztatott meggyő­ződések túlnyomó többségéből persze egy végletekig becsületes, ásványvizet is csak saját kezűleg felbontott palackból fogyasztó ember profilja bontakozott ki. Az állítások megkérdőjelezésére természetesen semmiféle alapunk nincs, van viszont most már egy ítélet, amelynek megfordítására – inkább csak enyhítésére – már csak a nemzetközi Sportdöntőbíróságon (CAS) nyílik lehetőség. A jelek szerint Halep kíván is élni a jogorvoslat lehetőségével-reményével.

A legizgalmasabb kérdés persze ilyenkor az, hogy miképpen történhetett a dolog. Hogyan kerülhetett a román teniszező a híres-hírhedt EPO-klubba – a Roxadustat ebbe a kategóriába tartozik –, a kerékpáros Lance Armstrong vagy az atléta Marion Jones nevével fémjelzett „illusztris” társaságba? Elvileg három módon volt ez lehetséges. Az első a klasszikus eset, amikor a sportoló – bizonyos koron túli, vagy még türelmetlen fiatal – tudatosan fordul a tiltott szerek felé. A második változat a „hallomás” utáni próbálkozás: volt, akinek bejött, a szervezetből gyorsan kiürülő szerről van szó, egy kis szerencsével megúszható az egész. A harmadik, természetesen nem kizárható eset pedig az idegenkezűségé: valaki belecsempészi a szert a célszemély ételébe-italába.

Ab ovo egyik variáns sem zárható ki. Halep esetében a bíróság elfogadta az érvelést, miszerint szennyezett étrend-kiegészítőket szedett, de ezzel párhuzamosan azt is megállapította, hogy a bevitt mennyiség nem eredményezhette a pozitív mintában azonosított Roxadustat-koncentrációt. Elfogadta viszont a testület a biológiai útlevéllel kapcsolatos vádat is, érvelése szerint nem volt oka megkérdőjelezni a három független szakértő egyhangú „határozott véleményét”, miszerint „valószínűleg doppingolás” okozta a sportoló biológiai útlevelében kimutatott rend­ellenességeket.

Az elmúlt év alatt kissé „elfáradt” Halep-ügyet akár ad acta is tehetnénk, ha nem bukik le épp a napokban a Juventus világbajnok francia labdarúgója, Paul Pogba is. A két ügyben mindössze annyi a közös, hogy mindketten tilosban jártak, de az újabb nagy név ismét aktualizálta a doppingolás témakörét. Miközben az esetek morális töltete azonos, a hír közösségi fogadtatása alapjaiban eltérő. Halep „elesésével” egy meglehetősen kevés világsztárt felvonultató sporttársadalom veszítette el egyik példaképét, ezért aztán a közösséget rendesen „megütötte” a példakép elvesztése. Románia sokáig – az úszófenomén David Popovici megjelenéséig – megkérdőjelezhetetlenül első számú sportbüszkesége a „bárkiből lehet bárki, ha elég tehetséges és megdolgozik érte” tézis érvényességének egyik megtestesítőjeként került olyan helyzetbe, amelyből már viszonylagosan tisztára sikálva sem nagyon tud kikerülni. Halep esetében a végtelenségig szajkózták, hogy szülei pénzén, minimálisnak mondható állami támogatással került a világ élére. A „meg lehet csinálni” illúziója most közel került ahhoz, hogy a kukába kerüljön.

A megnövekedett tesztoszteronszintet produkáló Pogbáé több szempontból is más eset, bár az első körös kommunikáció szinte kizárólag arról szól, hogy „kiállunk érte”. „Mindannyian ismerjük őt, ezért ha valami ilyesmi történik vele, egy pillanatig sem juthat eszünkbe, hogy szándékosan csinálta volna” – mondta Kingsley Coman, a Bayern München futballistája a németek elleni felkészülési mérkőzést követően a L'Équipe-nek. Meg még sokan mások is. Pogba játékjogát természetesen azonnal felfüggesztették a történtek miatt, egyelőre csak ideiglenesen, ám ha a B-próba is igazolja a tiltott szer használatát, a futballista négyéves eltiltást is kaphat. A vizsgálat lebonyolítása után, ami jelenthet hónapokat, akár egy évet is.

A megítéléskülönbséget azonban élesen jelzi, hogy klubcsapata, a Juventus mérlegeli a helyzetet, és míg ügyében nincs egyértelmű hivatalos álláspont, a játékost fizetésmegvonással sújtja. Persze míg egy elit teniszjátékos saját pénzén szolgáltatja ki magát teljes mértékben a stábjának, egy futballklubon belül más szabályok érvényesülnek. Ezért a románok legfeljebb sajnálkozhattak azon, hogy a Patrick Mouratoglouhoz csatlakozást követően Halep gyakorlatilag minden kapcsolatát megszüntette a romániai Nemzeti Doppingellenes Ügynökséggel, amelynek szakembereivel korábban minden kezelés, étrendmódosítás előtt rendszeresen konzultált. A La Gazzetta dello Sport információi szerint viszont Pogba egy amerikai szakember felügyelete mellett szedett étrend-kiegészítő tablettákat anélkül, hogy konzultált volna a Juventus orvosaival. És ez azért lényeges különbség, ami a későbbi fejleményeket is erőteljesen befolyásolhatja.

Akárcsak az, hogy a két sportoló milyen mértékben hajlandó úgymond együttműködni a bűnüldöző hatóságokkal. Igen, egyfajta vádalkuról van szó, ami segítheti a világos oldalon álló szerveket a rabló-pandúr vetélkedésben, a biológiai útlevélprogram befolyásolása ugyanis ma már szerves része ennek a versenyfutásnak. Merthogy jelentős biznisszé vált, ami külön iparágat fejlesztett ki maga köré pró és kontra értelemben egyaránt. Hasonló együttműködés más sportágban „elmeszelt” versenyzőkkel is előfordult, akadt közöttük – mint például az amerikai vágtázó Justin Gatlin –, aki a büntetés felezése utáni visszatérést követően érkezett el pályafutása csúcsára. A nagy versenyeken sűrűn kifütyülték, de néhány másodperccel később többnyire ő győzött, és ez sok mindent képes volt elhomályosítani. A vádakat, miszerint sikereit a kettős ügynöki besorolásának köszönhette volna, senki sem tudta igazolni.

Halep nagy valószínűséggel már akkor is történelem, ha a CAS esetleg felezi az eredeti büntetést. Pogba esetében sem neki dolgozik az idő. Hogy aztán ki melyik polcra helyezi majd őket emlékei tárházában, igencsak szubjektív kérdés. Bizonyára lesz, aki elsősorban a román teniszező mellkisebbítő műtétet is magába foglaló áldozatkészségére, erőtől duzzadó és látványos játékára fog emlékezni. Biztosan akadnak olyanok is, aki Pogba megoldásaira fognak emlékezni, nem pedig a francia középpályás ritkán rokonszenves gesztusaira. A példakép státust azonban nagy valószínűséggel mindketten örökre eljátszották.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!