Játszadozás a centikkel – Cselőtei Márk publicisztikája

Eddig nyolc alkalommal fordult elő a 2024-es németországi labdarúgó Európa-bajnokságon, hogy egy játékvezető gólt ítélt az egyik csapat javára, majd les miatt a VAR (pontosabban a félautomata lesrendszer) segítségével érvénytelenítette. Elsőre nem tűnik soknak – sőt, nem is az, hiszen az ötvenegy mérkőzéses tornából negyvennégy összecsapást már megrendeztek, ráadásul minden alkalommal helyes ítélet született a már a katari világbajnokságon is alkalmazott 3D-technológia alkalmazásával –, mégis nagyon sok kritika éri a játékvezetőket a leshelyzetek megítélésével kapcsolatban. Ahogy mondani szokták, a szabály az szabály…, csak kérdés, mennyire jó a jelenlegi formájában. Mielőtt bármilyen eszmefuttatásba bocsátkoznék, nézzük a konkrétumokat.

Az Eb les miatt érvénytelenített találatai közül eddig az volt a legegyértelműbb, amelyet Phil Foden szerzett a szlovákok elleni nyolcaddöntő hajrájában, egygólos angol hátrányban. A bíró először a kezdőkör felé mutatott, de a lassításokon szabad szemmel is jól lehetett látni, hogy a Manchester City támadója lesen volt – végül a 3D-technológia megmutatta, hogy a passz pillanatában háromnegyed testtel megelőzte védőjét. A portugálok Csehország elleni meccsén Diogo Joga gólját Cristiano Ronaldo leshelyzete miatt érvénytelenítette a játékvezető, teljesen jogosan, hiszen az ötszörös aranylabdás klasszis egy féltestnyivel őrzője előtt helyezkedett. Hasonló a legutóbbi eset is: a keddi holland–román mérkőzésen Cody Gakpo szerezte meg másodiknak hitt gólját, amit elsőre megadtak, de a visszajátszás során látszott, hogy csaknem féltestnyivel a védője előtt állt a beadáskor – az mondjuk furcsa volt, hogy a hollandok számítottak erre, s nem is örültek felhőtlenül. Ezek a szituációk viszonylag egyértelműek voltak, de nem véletlen, hogy a könnyebb esetekkel kezdtem. Nézzük azokat, amelyek nagyobb fejtörést okoztak!

A nyitó meccsen Niclas Füllkrug a skótok, majd napokkal később, de még az első csoportkörben Romelu Lukaku a szlovákok ellen szerzett utólag elvett gólt, amelyet azért érvénytelenítettek, mert a passz pillanatában félvállnyival megelőzték védőjüket. Szintén az első körben vonták vissza a törökök Grúzia elleni – akkor másodiknak hitt – találatát. A „tettes” az ifjú Kenan Yildiz volt, aki közelről a hálóba lőtt, ám utólag kiderült, hogy centiméteres lesen volt, a fél lábfeje lógott be. Ennél is kevesebben múlt az érvényes gól, amikor Romelu Lukaku (tőle összesen három gólt vett el a VAR) talált be a románoknak. Ekkor negyed lábfej döntött.

Mindezek után elérkeztünk a legnagyobb port kavaró esethez: a vihar és villámok okozta leállás miatt eleve különleges Németország–Dánia nyolcaddöntő második félidejében az északiak szereztek vezetést Joachim Andersen révén, de hiába az öröm, a gólját les miatt érvénytelenítették. Pillanatokkal később egy német beadás az ő kezét találta el, a házigazda büntetőt kapott, értékesítette, majd a meccset is megnyerte 2–0-ra. Kétségtelen, hogy a rövid idő alatt lejátszódó események hozták meg a fordulópontot, de különösen fájhat a dánoknak, hogy a lesgóljuk centiken vagy inkább millimétereken múlt – a labdába Andersen előtt beleérő Thomas Delaney volt lesen.

Az tehát megállapítható, hogy az esetek többségében apróságokon, nüanszokon, centimétereken múlt egy-egy helyzet, ugyanakkor az is, hogy mindegyikben jó ítélet született. Innentől már csak az a kérdés, jól van-e ez így? A szurkolók többsége szerint nevetséges, hogy adott esetben egy fél vagy negyed lábfejnyi különbség dönt arról, szabályos vagy szabálytalan volt-e egy gól, de ugyanezen drukkereknek nem tetszett az sem, amikor még a VAR-korszak előtt például Bajnokok Ligája-párharcok dőltek el úgy, hogy a játékvezetők nem vettek észre egy-egy félméteres, méteres lest. A kérdés csak az, van-e megoldás, orvosság, arany középút.

A szabály az, hogy egy játékos akkor van leshelyzetben, ha az ellenfél térfelén a szabályos gól szerzésére alkalmas testrészei közül bármely előrébb van a védekező csapat gólvonalához képest, mint a labda, vagy az ellenfél utolsó előtti embere. Eddig tiszta, azonban az is világos, hogy a les intézményét nem azért vezették be (majd módosították több alkalommal), hogy centiméterek döntsenek. A hibátlanhoz közelítő modern technológia működik, az ítészek a szabályok szerint járnak el, de nem véletlen, hogy a VAR bevezetése előtt a bírói felfogás része volt, hogy egyvonal esetén a támadójátékot segítsék leshelyzetben. Ez manapság már szóba sem jöhet, hiszen minden gyanús szituáció visszanézhető a VAR-szobában, majd jön a vonalazás vagy éppen a még pontosabb félautomata lesrendszer (amit jövőre a Serie A után a La Ligában és a Premier League-ben is bevezetnek).

A tapasztalat, hogy a játékmegállás és a videózás a leshelyzeteknél (is) a meccs állandó, örök része marad, de ezzel nincs is probléma, hiszen ennél a szabálynál az esetek mintegy száz százalékában jó döntés születik, ez pedig igazságosabb eredményekhez, reálisabb összképhez vezet. A kérdés már csak az, hogy a jelenlegi verdikten kell-e változtatni ahhoz, hogy ne centiméterek döntsenek. Nos, itt jön a képbe az Arsenal korábbi legendás menedzsere, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség keretében működő szabályalkotó testület fejlesztési igazgatója, Arsene Wenger, aki a FIFA-elnök Gianni Infantino kérésére állt elő még tavaly nyáron változtatási ötlettel, amely szerint a támadófutball segítése érdekében innentől csak az számítana leshelyzetnek, ha a támadó egy teljes testtel előrébb helyezkedik, mint az utolsó védő.

Kétségtelen, hogy a „Wenger-szabály” átlagosan több gólt eredményezne, de a centiméteres probléma nem szűnne meg, hiszen ilyen eseteknél ugyanúgy vonalazni kellene, ahogyan most is, csak egy kicsit más szemszögből. Bár utóbbit maga Wenger sem vitatja, de úgy véli, a módosítással a lesek száma a felére csökkenne, így játékmegállásból is jóval kevesebb lenne. „Egy bizonyos ponton intézkedéseket kell hozni és meg kell állapítani, hogy öt-hat centiméter nem les” – mondta még tavaly a Marca spanyol napilapnak egy illetékes a szabályalkotói testületből (IFAB). A javaslattal azóta nem sok minden történt, élesben még nem tesztelték, ráadásul a futballisták és a szurkolók többsége is erősen ellenezte.

A megoldás tehát, úgy tetszik, egyelőre nem született meg, s bevallom, nekem sincs konkrét ötletem. Bosszantó tud lenni, ha egy gólt egyujjnyi különbség miatt annullálnak, s hangsúlyozom, annak idején a lesszabályt nem is az ehhez hasonló nüanszok miatt hozták létre, ám ettől még jelenleg a játékvezetők maximálisan a szabályok szerint járnak el, a technológia pedig működik, ezt az Európa-bajnokságon látottak is bizonyítják. Lehet, hogy előbb-utóbb jön valaki és előáll egy forradalmi, működőképes ötlettel, addig azonban bele kell törődnünk, hogy centik döntenek, de ez még mindig sokkal jobb, mint ha félméteres leshelyzeteket néznének el a bírók, partjelzők. Persze utóbbi ellen is lehet érvelni, ha valaki úgy gondolja, a videózás megöli a játék szépségét, s már egy gólnak sem lehet azonnal felhőtlenül örülni, de mindennek megvannak a maga előnyei és hátrányai…

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!