"Olyannyira nem történt semmi, hogy több mint tíz éve szociális segélyből élek. Hiába végeztem el a B-licences tanfolyamot, és szereztem ezzel edzői papírt, a kutyának sem kellettem. Sajnos még az a lehetőség sem adódott meg nekem, hogy az Újpest serdülőit irányíthassam."

Minden kedden egy-egy olyan játékosról közlünk portrét, aki meghatározó alakja volt a XX. század labdarúgásának. Sorozatunk újabb részében Kocsis Lajost, a Bp. Honvéd egykori közönségkedvencét mutatjuk be. Ritka az effajta konszenzus a futballszurkolók között: Kocsis Lajost így vagy úgy mindenki szerette. Tudását, fantasztikus képességeit, ragyogó cseleit, bombaerős lövéseit, hajszálpontos hosszú indításait mindenki megtapsolta.

A Szolnok igyekezett jól megszervezni védelmét, a hórihorgas Bajusz Endre Kerekes Zsombort, Balogh Pál pedig a vendégek legveszélyesebb csatárát, Bajzát Pétert követte megkülönböztetett figyelemmel. A DVSC nagyon előretolta védekezését, és ez majdnem megbosszulta magát, hiszen a lesre játszó védők között Oláh Lóránt mesteri labdával ugratta ki Kotula Lászlót, a hazaiak csatára óriási versenyfutás után Vincze Gábor szorításában tizenegy méterről kapura lőtt, Tomic azonban bravúrral hárított.

A várakozással ellentétben nem volt telt ház a Rákóczi-stadionban. A kezdőrúgást a 80 éves Kanizsai Gyula végezte el, aki hatvan évvel ezelőtt egy RákócziFerencváros Magyar Kupa-mérkőzésen is szerepelt már  ő az egyetlen élő tagja az akkori kaposvári csapatnak.

Minden kedden egy-egy olyan játékosról küzlönk portrét, aki meghatározó alakja volt a XX. század labdarúgásának. Bemutatunk hazai és külföldi futballistákat, régieket s újakat - természetesen a teljesség igénye nélkül. Elsősorban olyanokról írunk, akikről ritkábban hallani, kevesebbet tudni. A keresztrejtvény is mindig az aznapi főszereplőről szól. Sorozatunk újabb részében Ebedli Zoltánt, a Ferencváros egykori közönségkedvencét mutatjuk

Nem szeretett balszélsőt játszani Sárosi László, de mi lett volna, ha szeret, hiszen ezen a poszton lett ifjúsági válogatott és standard NB I-es futballista. Ám ő még tízes éveinek közepén középhátvédként szeretett volna futballozni, csakhogy a Kőbányai Törekvés ifjúsági csapatában nem fért a poszt közelébe, viszont a balszélen átlagon felüli gyorsaságát, remek fizikai adottságát és jó viszonyát a labdával kiválóan kamatoztatta. Olyannyira, hogy 16 évesen már az NB II-es csapat felnőtt együttesében riogatta a jobbhátvédeket...

Szerdán tíz találkozóval folytatódtak a Magyar Kupa küzdelmei, s ezzel végre kialakult a sorozat tizenhatos mezőnye. A tegnapi játéknapon született az MK eddigi legnagyobb meglepetése: a címvédő Újpest elvérzett a Tápiószecső otthonában. A korábban a Vasast is búcsúztató NB III-as csapat mellett az MTK, a Békéscsaba, a Kispest, a Ferencváros, a Siófok, a ZTE, a Sopron, a Győr, a Videoton, a Dunaferr, a Debrecen, a Lombard, a Szolnok, a Kaposvár, valamint a BKV Előre várhatja a sorsolást  amelyet egy később kijelölendő időpontban tartanak.

A sors(olás) úgy hozta, hogy a pápaiak mestere, Pintér Attila, aki ízig-vérig fradista, izgatottan készült a volt csapata elleni megméretésre, hasonlóképpen a két, Üllői úton nevelkedett, jelenleg Pápán játszó, Lászka Balázshoz és Gajda Istvánhoz. A ferencvárosiak számára a legfontosabb feladat a VfB Suttgart elleni UEFA-kupa-visszavágó, s ennek szellemében a nemzetközi találkozóról a három sárga lapja miatt eltiltott Kriston Attila helyén Bognár Zsolt kezdett a középpálya jobb oldalán.

Minden kedden egy-egy olyan játékosról közlünk portrét, aki meghatározó alakja volt a XX. század labdarúgásának. Bemutatunk hazai és külföldi futballistákat, régieket és újabbakat - természetesen a teljesség igénye nélkül. Elsősorban olyanokról írunk, akikről ritkábban hallani, kevesebbet tudni. Sorozatunk újabb részében a 60-as évek Ferencvárosának egyik legnagyszerűbb labdarúgóját, Rákosi Gyulát mutatjuk be.

Minden kedden egy-egy olyan játékosról közlünk portrét, aki meghatározó alakja volt a XX. század labdarúgásának. Bemutatunk hazai és külföldi futballistákat, régieket és újabbakat - természetesen a teljesség igénye nélkül. Elsősorban olyanokról írunk, akikről ritkábban hallani, kevesebbet tudni. A keresztrejtvény is mindig az aznapi főszereplőről szól. Sorozatunk újabb részében a magyar labdarúgás egyik jeles alakját, az újpestiek egykori klasszisát, Törőcsik Andrást mutatjuk be.Negyven fölött úgy van vele az ember, hogy időnként nyakatekert ideológiákat gyárt. Látja, nap mint nap látja a huszonéveseket hiper-szuper autókon száguldozni, idétlen tévéműsorokat nézni, aztán ilyenkor csak azt mondja: nekem annak idején sokkal jobb volt. Ezt aztán, ha legalább százszor elismétli, és a különböző szituációkban hangoztatja, a végén egészen hihetővé válik.