TALÁLATOK A(Z) NS-publicisztika CÍMKÉRE

ALAPVONAL. Az egyetlen román sportnapilap különszámot szentelt a párizsi diadalnak, Halep pályafutásának ezer apró epizódja került elő az első teniszhisztijétől Tiriac azon kijelentéséig, hogy a játékos középszerű meccs végén jutott karrierje eddigi csúcsára.

ALAPVONAL. A magyar játékosok nem elsősorban kézilabdázóként, hanem sportemberként aratták a szombat esti diadalt. Ettől lett ez még értékesebb. Hiszen kézilabdázni képtelenség folyamatosan egyenletes, magas szinten, de emberként, hittel, lélekkel helyt- állni – erre sokkal nagyobb az esély.

ALAPVONAL Van, amikor hangtalanul üvöltesz a fájdalomtól, amikor az éles kövek átnyomják a cipőd talpát, és próbálják lemorzsolni a lábadról előbb a bőrt, idővel pedig már a húst is, és mégsem tudsz megállni, mert a lejtő mindig a cél felé vezető utat jelenti.

ALAPVONAL. Mindez David Beckhammel kezdődött, ő volt a sztársportolók első, tökéletesen megmintázott példánya, aki nemcsak a sport-, hanem a bulvárlapokban is állandóan helyet kapott.

ALAPVONAL. Ja, és persze a legfontosabb: Horvátországban szeretik a futballt és a futballistákat.

ALAPVONAL. A FIFA önrevíziója nyomán a döntés joga immár a tagországoké, de valószínűtlen, hogy 2026 kapcsán ujjat húzna az amerikaiakkal… Mivel »win-win helyzet« nem létezik, Marokkó fölött jó eséllyel ötödik próbálkozásra is elsötétül az ég.

ALAPVONAL. Júniusban nem kevesebb, mint hét felkészülési találkozót vívtak a mieink, Svájccal hivatalosat, Hatvanban a helyi Kinizsi és a MÁV HAC közös csapata elleni 17:0 alkalmával sörmeccset…

ALAPVONAL Fucsovics genfi diadala óriási fegyvertény, abba meg most nem gabalyodnék bele, hol tarthatna, ha a fiatal teniszezők számára iszonyúan fontos időszakban nem tékozol el súlyosan értékes hónapokat.

NS-VÉLEMÉNY. Egy ötletem mégis van: legalább ne fizessünk újabb fröccsöt a kiskocsmában évek óta folyamatosan »lucskos« állapotban mesélő egykori csodacsatárnak.

NS-VÉLEMÉNY. Az a gyanúm, Froome nem lesz elég bátor meghozni ezt a döntést, tovább tart majd a bűvészkedése a mintákkal, asztmagyógyszerekkel, határidőkkel és mindenféle nyakatekert paragrafusokkal.

NS-VÉLEMÉNY. Ez azon a pénteki napon semmit sem számított. A magyar labdarúgó-válogatott számomra első világbajnoki mérkőzésére készülődtem. Közép-európai idő szerint 23.15-kor kezdtünk a házigazda argentinok ellen.

ALAPVONAL. Ezért aztán Kovács Ferenc ment játékos- és ellenfélnézőbe, a riválisokról begyűjtött VHS-kazettákat is ő nézegette (videoelemzőként sem vallott szégyent), és saját maga volt az erőnléti tréner.

ALAPVONAL. Természetesen nincs naprakész információm arról, hogy manapság milyen a viszony Egyiptom és Spanyolország között, de talán nem is kell attól tartani, hogy valódi háborúba keveredne egymással a Földközi-tenger ellentétes partján elterülő két ország.

ALAPVONAL. Távkapcsolóval a kézben egymás mellett nézve a német Bundesliga, az angol Premier League és a spanyol La Liga és a magyar NB I mérkőzéseit a leginkább szembetűnő nem is az iram és a hangulat közötti különbség, hanem az, hogy a mi játékosaink rendre egy-két ütem késéssel reagálnak a pályán történtekre.

ALAPVONAL. Arról viszont nem szól a fáma, hogy Guerrero miben igyekezett időközben erősíteni a sport doppingmentesítési törekvéseit, netán hány drogdílerhálózatot sikerült felgöngyölíteni a segítségével.

ALAPVONAL. Nemcsak azt reméltük, hogy bajnokságaink nívója jobb lesz, hanem azt is, hogy hazai legjobbjaink a válogatottban kamatoztathatják a légiósoktól tanultakat.

ALAPVONAL. Mert azt azért ne gondoljuk komolyan, hogy a meccseken a pénz lövi a gólokat – a százas bankó szerel, indítja az ötvenest, akinek beadásából a húszas kapásból lő a hálóba, miközben az ötös címlet hiába vetődik.

ALAPVONAL. Csakhogy Tusup nem tud veszíteni, sohasem tűrte, hogy ne az övé legyen az utolsó szó, mindig, mindenre volt ellenérve.

ALAPVONAL. Nebojsa Vignjevics szinte sportot űz abból, hogy teljesen zöldfülű vagy éppen máshol egyszer vagy többször »száműzött« játékosokból farag meghatározó futballistákat, adott esetben kulcsembereket.

ALAPVONAL. Nem volt normális állapot, hogy az 1980-as évekig gyakorlatilag Budapest jelentette a magyar sport színe-javát, de az sem, hogy az 1990-es évektől tömbben vidékre menekült szinte minden érték.