TALÁLATOK A(Z) NS-publicisztika CÍMKÉRE

ALAPVONAL. E sajátos status quo akkor borul, ha valaki az íratlan szabály ellen is vét; a betyárbecsület sem szent neki, vállalja a »betyárbecstelenséget« is.

ALAPVONAL. Kéne egy „teljesen” zalai bajnok végre nekünk. Lesz-e? Major Veronika hozzáállásán nem múlik, ez bizonyos!

ALAPVONAL. Az ősi rivális North Carolina ellen 3200 dollár körül mozogtak a belépők árai. Viszonyításképp: ez a Super Bowl szintje, itt meg egyetemi kosármeccsről beszélünk.

ALAPVONAL. Armstrong és társai valóban a lehetetlent vitték véghez: akkor és úgy jutottak hozzá a tiltott szerekhez vagy saját, korábban levett és felturbózott vérükhöz, ahol és amikor ember nem feltételezte.

ALAPVONAL. Játékosaik méltósága a legfontosabb, amelyben sosem sértenék vagy aláznák meg őket – aki valaha eltöltött egy lélegzetvételnyi időt a verseny-sportban, tudja, mekkora kincs ez.

ALAPVONAL. Semmi okoskodás, nincs tolódás, ütközés, mellbe rúgás, kapufa kapás- vagy rosszkéz-oldalról, a zsűri nem ítél fordítva – csak a Balaton, a színes vitorlák, napfény, rohanó felhők, kék ég. A természet fegyelmez.

ALAPVONAL. A közép-kelet-európai térség globális futballjelenség által beárazott csapatainak izmosodását érzékelem, bár természetesen nem fogadnék nagy összegben, hogy valamennyi ország képviselve lesz az őszi focishow-ban.

ALAPVONAL. A szurkolókat napjainkban jobban meg kell becsülni, mint bármikor. Hiszen akárhány náció fiai alkothatják a kezdő tizenegyet, Liverpoolban mindig angolul, Madridban spanyolul, a Groupama Arénában, Újpesten vagy Debrecenben magyarul szól a dal.

ALAPVONAL. A hivatkozási alap az 1894. június 23-án kelt, a NOB megalakulását is jelentő párizsi határozat volt, aminek értelmében bármely rendkívüli fizikai teljesítményért aranyérem adható.

ALAPVONAL. Nincs az a sportág és viadal, amelynek rendezési ideája ne kapna azonnal zöld lámpát és több-kevesebb milliárdot állami forrásból. Remélem azonban, hogy ennek a helyzetnek nemcsak az áldását, hanem a fonákságait, pontosabban ezek veszélyét is látják az érintettek, a döntéshozók.

ALAPVONAL. Meggyőződésem, hogy rossz korba született. A maestro (Federer) és a szuperhős (Nadal) szerepe foglalt volt, ők ketten a nagyközönség szeretetét is elosztották egymás között, Djokovics lett az, aki el akarja rontani az ő játékukat.

ALAPVONAL. A kenyérkereső sportembereket tisztelni illik, bármennyire is szeretné az ember jobbnak hinni magát, mint azok, akik a gyepen rohannak a labda után.

ALAPVONAL. Mindenkinek vannak emlékei arról, amikor nüanszokon múlott a kiemelkedő diadal. Hogy magyar szokás-e, nem tudom, de többnyire az marad meg az emlékezetben, amikor nem sikerült.

ALAPVONAL. Ne csodálkozzunk, hogy a magyar emberek kíváncsiak ezen sportágak világbajnokságaira. Biztos így lesz mától a BOK-csarnokban is.

ALAPVONAL. Valóban csupán karnyújtás a végtelen? Vagy a gyémánt még csiszolatlan, és pusztán a szerencsés napállásnak köszönhetően esett rá egyszer, talán egyetlenegyszer éppen úgy a fény, hogy teljes pompájában ragyogott?

ALAPVONAL. Fekete Margitnak esélye sem volt a múltjából megélni, sportolni azért próbált, de a manchesteri egyetem férfi kosáregyüttesénél edzegetve túl keménynek, a női gyephokicsapatnál pedig túl gyorsnak, túl profinak találták játékostársai.

ALAPVONAL. Ezüstérmeseink viszont tökéletesen megtestesítették az ókori görög és az ebből fakadó coubertini ideáltípust.

ALAPVONAL. Ahogy az illik egy, a nemzetközi atlétikai versenynaptárban egyre előkelőbb helyet elfoglaló viadalhoz. Amelyet minden pillanatban beleng a névadó Gyulai István emléke.

ALAPVONAL. Ha pedig a FIFA azt látja, hogy a négyéves vb-ciklus alatt a férfiaknál összesen 6.1 milliárd dollár a világbajnoksághoz köthető bevétele, míg a nőknél csak 131 millió, akkor azért nagyon nem lehet ugrálni.

ALAPVONAL. A rentabilitás megköveteli, hogy a sportesemények minél inkább globalizált látványossággá váljanak, s a szurkolók/fogyasztók a világ minél több tájáról érkezzenek.