ALAPVONAL. A labdarúgásban kiiktathatók a játékosmegfigyelők, és elég lesz – sarkítva – számítógép mögül igazolni idényenként 30 gólra jó középcsatárt? Az egyszavas válasz (ma még biztosan) a nem, ugyanakkor egyre jobban, egyre többet kell (és fogják is!) használni az adatelemzést.

ALAPVONAL. Ha az arab szirénhangok ekkora kísértést jelentenek, ha a megállapodás, a szerződés, az adott szó nem számít, csak a pénz az egyetlen és egyedüli érték, akkor baj van. A szaúdi pénz ilyen mértékű megjelenése az én ízlésem szerint nagyon rossz irányba tereli a gondolkodásmódot.

ALAPVONAL. Az amerikai középiskolákban csaknem nyolcmillióan sportolnak. A főiskolai, illetve egyetemi csapatokban félmilliónál is kevesebb a sportolói hely. Azaz száz középiskolai versenyzőből körülbelül hét jut be egy csapatba. Közülük pedig talán egy kap ösztöndíjat. Olimpiai bajnok vagy »vérprofi« pedig még annyi sem lesz. De több mint négymillió szülő elhiszi, hogy az lesz.

ALAPVONAL. Huszonnyolc évet töltött a pályán, ennyi idő alatt Olaszországban 17 (!) kormány volt hatalmon, három pápa viselte a halászgyűrűt, de hogy a saját portánkon is söprögessünk, a kizárólag nyomtatott verzióban létező Nemzeti Sportból multimédiás platform lett.

ALAPVONAL. Hajlamosak vagyunk csak a győztesekre fókuszálni, az ő szemüvegükön keresztül látni a világot, őket idealizáljuk, de el tudjuk hinni, hogy ők mi is lehetnénk? Ugye, hogy nem?! Szükség van a Pinot-kra, akik azért kerékpároznak, mert szeretik.

ALAPVONAL. Mindenkinek tetsző sportközvetítés sohasem lesz, mert a képpel, a kameraállással vagy a kommentálással valakinek biztosan baja akad, különösen utóbbi esetében a szurkolói attitűdöt nem lehet figyelmen kívül hagyni.

ALAPVONAL. Napjaink kozmopolita világában nem meglepő, ha külföldi szövetségi kapitánya van egy-egy ország válogatottjának, a most zajló Eb-selejtezőn csaknem fele-fele arányban osztoznak a honi és határokon túli erők a pozíción, de még a 2022-es világbajnokságon is akadt kilenc »légiós« szakvezető.

ALAPVONAL. A többség tényleg gyerekkora óta együtt játszik. Hasznot húztak abból, hogy a feröeri csarnokok éjjel-nappal nyitva vannak, hogy arrafelé az önkéntes munkának megvan a maga becsülete, márpedig sok lelkes, a kézilabdáért tenni akaró ember élt, él arrafelé.

ALAPVONAL. Habitustól függően mindig lesznek, akik belekötnek a végső határozatba. Lesz, aki az emberi oldalt hiányolja a döntésből, más meg adott esetben a gyakorlatiasságot nélkülözi. Ami viszont biztos: dönteniük egy adott pillanatban, az akkor meglévő információk birtokában, általában létező protokoll alapján kell a felelős pozícióban lévőknek.

ALAPVONAL. Ide nem jön dúsgazdag szerencselovag, hiszen arról stadionbeli felirat tanúskodik, mi a vélemény róluk errefelé: „A labdarúgás a szurkolóké, nem a sejkeké, az oligarcháké, az esélylesőké és a bankároké.”

ALAPVONAL. A Premier League megnyerése a múlt ismeretében nem volt kihívás. A BL igen. Az legalizálná az elköltött eurószázmilliókat, akkor lehetne azt mondani, hogy a 2008-ban útjára indított arab futballprojekt végre sikeres. Bár szurkolói hovatartozástól függően alighanem sokan vitatják, de talán (vagy legfeljebb?) akkor lehet elkezdeni leszámolni az első és második számú manchesteri csapat kitételével.

ALAPVONAL. Nagyon kevés olyan csapat van (már ha egyáltalán akad) Európában, amelynek a 2028-as kontúrjai is olyan erősen látszanak, mint a Real Madridé. Ráadásul a generációváltás a szemünk előtt ment végbe, úgy, hogy közben a sikerekről és a »kiérdemesült cirkuszi oroszlánokról« sem feledkeztek, feledkeznek meg.

ALAPVONAL. Nasszer al-Kelaifi, a PSG nagyfőnöke, akin keresztül a katari állam pénzelte a klubot – így állta például Messi fizetését is –, elérkezettnek látta az időt, hogy harcba induljon az egókkal szemben. Lehetett volna korábban is, de akkor akár Messivel, akár más szupersztárral szemben több lett volna a veszítenivalója, mint most az öt mérkőzés.

Nyilasi Tiborra hajazó példaképek, klublegendák eltűntek. Tizenhét évesen nyilván nem lehet azt mondani, hogy ifjabb Lisztes Krisztián az lenne, de olyan biztató első lépéseket tett egy szinte beláthatatlanul hosszú út elején, hogy érdemes lesz rá figyelni.

ALAPVONAL. Nincs rend a fejekben, ahogyan szerintem a vezetőkében sincs, hiszen legkésőbb az edzőcserével az ő fejükben a mostani idény bekerült az »eltékozolt« feliratú mappába. Mert különben miért nem lehetett megvárni a menesztéssel az évad végét?

ALAPVONAL. Az ötletgazda Sheffield sokkal jobban kereskedik a hagyományokkal: a The Club becenév önmagában is sokatmondó, ahogyan az a 34 oldalas információs füzet is, amelyben mindent hangsúlyoznak, amiben elsők voltak a labdarúgásban, legyen szó az első kapufáról, szögletről vagy éppen villanyfényes meccsről.

ALAPVONAL. Önmagában vöröskeresztes társaságnak minősíteni szigorúan tilos az ECA-t, hiszen részben a lázadók felvetéseire, részben pedig a tagok újabb források iránti éhségére alapozva elérte, hogy az UEFA-val együtt dolgozhasson a 2024 őszén életbe lépő kupareformokon. De hogy ezek jók lesznek-e vagy sem, most még megjósolhatatlan…

ALAPVONAL. Egyre többen kerülnek be egyre korábban a ligákba, hiába épül például az egyetemi sportra a legtöbb amerikai sorozat, már nem szempont, hogy az onnan a profi sport világába átlépőknek legyen diplomájuk, csak az, hogy teljesítsenek. Az addig amatőr státuszban lévő sportolóknak pedig már az aláírási pénz is olyan, mintha megütötték volna a jackpotot.

ALAPVONAL. Minél fontosabb a győzelem, minél több forog kockán pénzből és hírnévből, a hivatásosok között annál nehezebb tartani a fair play íratlan szabályait. Ma már lehetetlen olyat várni, mint a labdarúgás hőskorában, a bírók megjelenése előtt, amikor is a két csapatkapitány vezette a meccset, és aki a sajátjainál szabálytalanságot észlelt, megállította a játékot, majd átadta a labdát a vetélytársnak.

ALAPVONAL. A világbajnokságot követően minden német válogatott futballista megkapta a kellően hosszú szabadságát, illetve a feltöltődésre szolgáló időt, januártól viszont illik profin teljesíteni. Az pedig minősít, hogy a Bayern 2023-ban a háromból egy bajnokiját sem nyerte meg.