TALÁLATOK A(Z) NS-publicisztika CÍMKÉRE

ALAPVONAL. Ugyanakkor nem csupán a múlt, de több szempontból a jelen futballstratégiája is közös a közép-európai együtteseknél. Azt már jó ideje tudjuk, hogy még Ausztriánál is nyugatabbra kell keresni a jelentős mennyiségű tőkét a futballban, így aztán minden válogatotthoz a legértékesebb játékos nemhogy légiós, de egyenesen a top 5 bajnokságból érkezik.

ALAPVONAL. Sosem viselkedett úgy nálunk, mint egy előkelő idegen, s most, amikor fut a szekér sem feledi megemlíteni, ha nincs a magyarországi lehetőség 2012-ben, lehet, hogy már rég abbahagyta volna az edzősködést, annyira frusztrálta, hogy hazájában, Itáliában nívós játékoskarrierje, szakirányú tanulmányai ellenére sem rúghatott labdába trénerként. Kvázi megmentettük őt és a pályafutását, ő pedig cserébe megmentett bennünket.

ALAPVONAL. Délutánra aztán felragyogott a mindenség. Szoboszlai és Dibusz brillírozása, a többiek magabiztossága és önfeláldozása újra felébresztette bennem-bennünk a „nagyhatalmi” érzést, a csodát, amelyre csak a sport képes. És ami többségünknek úgy kell, mint a falat kenyér, vagy hogy alkalomhoz illőbben fogalmazzak, mint az öröklét bizonyossága.

ALAPVONAL. Harmincvalahány mérkőzést persze lehetetlen végignézni, bele-belesandítani esetleg, de a meccscunami is hozzájárul ahhoz, hogy jobban bennem élnek azok a közvetítések, amelyeket gyerekkoromban láttam, láthattam, s nem csupán az esztendők során természetes meszesedés miatt.

ALAPVONAL. Ma délután kíváncsian várom az újabb élőképet és idézetet, annál is inkább, mert Montenegróval közös történetünk igen csekély muníciót kínál. (...) Jó, ha eszünkbe véssük, hogy a Föld mellett a labda is gömbölyű. Úgyhogy gálázás helyett futballozni kell, mert a tét a csoportelsőség.

ALAPVONAL. Képzeld, megint van igazi csapatunk, amely akkor is tud küzdeni, ha éppen nem játszik jól, és most már nem mi kapjuk a gólokat a mérkőzések végén, egymás után másodszor jutottunk ki az Eb-re az utolsó percben esett találattal! Ne nevess, papa, lehet, hogy nem hiszed el, de sorozatban a harmadik Európa-bajnokságon fogunk a jövő nyáron szerepelni! Hogy a te idődben csak kettőn voltunk? Látod, ebben már meg is előztelek.

ALAPVONAL. Megesett, hogy a trolibuszba a lehúzott ablakon át kiabált be a futballtörténelem, miként arról Sztevanovity Zorán zenész-énekes beszélt, felidézve az 1954-es világbajnokság idejéről őrzött gyermekkori élményét: »Az egyik megálló éppen egy ház nyitott ablakához esett, ahonnan csak úgy harsogott kifelé a riporter hangja. Mi, utasok a vezetővel együtt a troli szintén nyitott ablakán át ittuk a riporter szavait, s el nem indultunk volna, amíg az akció véget nem ért.«

ALAPVONAL. Nagyon szomorú, hogy ezeket a sorokat nem a szilveszteri számunkban, hanem egy sorsdöntő Európa-bajnoki selejtező kapcsán kell leírni, és mindenki mélységesen szégyellheti magát, aki ebben a kutyakomédiában részt vett vagy asszisztált hozzá.

ALAPVONAL. Anélkül, hogy ezt elvitatnánk, elismerve, hogy a sikerben mindig nagyon sok ember munkája van, mégiscsak hajlamossá váltam annyira leegyszerűsíteni a dolgot, hogy azt mondjam: minden csapatsikernek az alapja egy (kettő, három...) nagy sportoló.

ALAPVONAL. Comaneci az októberi antwerpeni világbajnokság alkalmával a belga Le Soir című lapnak adott interjúban a napjaink sztárjával, az amerikai Simone Bilesszal való összehasonlítást elegánsan hárította. „Hozzá hasonló tornász talán fél évszázadonként születik – mondta –, akrobatikus képességei leírhatatlanul egyedülállóak. A mai tornában csak a művészi vonal ellaposodását fájlalom. Időnként azért eljátszom a gondolattal, mi mindent lehetett volna csinálni felemás korláton, ha az én időmben is a maihoz hasonló szer lett volna.”

ALAPVONAL. A magyar sport hihetetlenül sikeres olimpiatörténeti időszakát vizsgálva sem akad más párja az ökölvívó Papp László triplázásának, mint az úszó Egerszegi Krisztináé és a vívó Szilágyi Ároné. Egerszegi 1988-ban, 14 esztendősen ejtette ámulatba a világot 200 méter háton. Ugyanezt 1992-ben Barcelonában, majd négy év múlva Atlantában is megismételte. Szilágyi Áron pedig – szakágában egyedülálló módon – 2012 óta megszakítás nélkül háromszor lett a férfi kard egyéni olimpiai bajnoka.

ALAPVONAL. Mindent megmozgatnék annak érdekében, hogy legalább a mi drukkereinket beengedjék a stadionba. Napok óta latolgatjuk azt is, mit tehet, azaz „töhöt” a Nemzeti Sport? Gólt nem rúghatunk, nézőt be nem csempészhetünk. De támadt egy ötletünk, amely hamarosan napvilágot lát.

ALAPVONAL. Egyetértünk. Értettük, értjük. Általában is. Éppen ezért, ha kérhetem, ne zúdítsanak rám érdekcunamit a magyar futball felkent hozzáértői, a tények jobban érdekelnek. Vagy hallgassanak.

ALAPVONAL. Diego Simeonét nem egyszerű győzni akarás jellemezte, illetve jellemzi most is, hanem egy azzal határos, beteges kényszer. Olyan ember, akit a saját tábora imád, a riválisokban viszont zsigeri gyűlöletet ébreszt. A sajátjai szemében elkötelezett, bátor és hős, a riválisokéban túlbuzgó, mocskos és kegyetlen, aki, ha kell, szemet szúr ki, vagy övön aluli ütést visz be, ha a bíró nem figyel oda.

ALAPVONAL. Nem volt ez ördögtől való ötlet, valamikor a középkorban a céhlegényeket is azzal az útravalóval bocsátották külföldre, szívják magukba a tudást, ismerjék meg más ország (ipari) kultúráját, hogy majd szülőhazájukba visszatérve a terület hazai fellendítésén fáradozzanak.

ALAPVONAL. Aki ilyen pályán is képes megszelídíteni a labdát, annak a zöld gyepen gyerekjáték lesz. De sokan vallották azt is, hogy ekkor lehet igazán megtanulni a jó ütemű becsúszást. Ment a dagonyázás, a játékosokban pedig gyűlt a különleges körülmények közepette felhalmozódó tapasztalat. Feltéve, hogy megúszták sérülés nélkül.

ALAPVONAL. „Ezért olvasnék egy Vincze András-publicisztikát, hogy a norvégot miért nem rakta még csak a második helyre sem… Bár szerintem tudjuk a választ.”

ALAPVONAL. Hiába egyéni versenyző, a produkciója hatással van mások egzisztenciájára is. Nem csupán anyagilag (úgy is, persze), hanem az elismertségére, a presztízsére. És akárhogy is, Milák a legesélyesebb arra, hogy úszóink közül olimpiai bajnok legyen Párizsban, még most is.

ALAPVONAL. Ha pedig a hazaszeretet és a játék szeretete napjainkban túlságosan emelkedett kategóriának tűnne bárkinek ahhoz, hogy a montenegróiak és a horvátok elleni kézitusában abból merítsen erőt, még mindig megmarad egymás szeretete.

ALAPVONAL. A gondolat nyilván ott motoszkál mindenkiben: egy pályafutás alatt talán ez lesz az egyetlen lehetőség eljutni az olimpiára. Ráadásul a szereplés jogát februárban hazai pályán, Sopronban lehet megszerezni, ahová a szurkolók bizonyosan azért mennek, hogy szemtanúi legyenek a sporttörténelmi sikernek.