Ha valaki, akkor Kovács Zoltán igazán kitett magáért a szerdai, oroszok elleni Világliga-mérkőzésen. Régen láttunk tőle ehhez fogható varázslatot, a válogatottban utoljára tán 1999 júliusában, amikor Kósz Zoltán kisebb sérülése miatt be kellett ugrania a matarói tornán, s különösen a spanyolok elleni találkozón brillírozott.Most viszont azon a produkción is túltett: 68 százalékos védési mutatója egyenesen lenyűgöző (22 lövés ment a kapujára, ebből 15-öt hárított), ráadásul ez csak szikár számadat, nem rögzíti azt, hány abszolút ziccert fogott a Gólya becenévre hallgató hálóőr. Kár, hogy egészen mást is rögzíteni kellett esetében: csütörtökön délelőtt a bal mutatóujját. Merthogy, mint utóbb kiderült, a kapus repedt csonttal védte végig az oroszok elleni találkozót&

Nyolcból nyolc. Az, hiszen soros Világliga-meccsét is megnyerte Kemény Dénes válogatottja, így egyrészt huszonnégy pontjával magasan vezeti csoportját, másrészt immáron ezerszázalékos résztvevője az augusztus eleji patraszi négyes finálénak. Az ember már hallja is a kétkedők hangját: "Ugyan, mi ebben a pláne, hiszen állandóan gond nélkül nyernek ezek a fiúk, miért lenne ez most másként."

Vajon mire használhatta Kemény Dénes a végtelen hosszúnak tűnő tíz perces szünetet? Dicsért? Dicsérhetett. Elvégre ezúttal az első két negyedben padlóra küldte ellenfelét csapata. Nem várt a harmadik játékrészig, mint pénteken a horvátok ellen, s nem várt a zárófelvonásig, mint vasárnap ugyancsak Djuho együttese ellen.

Igazán örömteli napokat él a magyar vízilabda. Óriási meglepetésre egy hete Európa-bajnoki ezüstérmet szerzett a Györe Lajos vezette női juniorválogatott, fantasztikusan menetel előre Kemény Dénes csapata, amely hatból hat Világliga-meccsén nyert úgy, hogy még megszorítani sem tudták ellenfelei, miközben a kisebbek, a junior fiúk sem tétlenkednek. Godova Gábor fiai második tornájukon vettek részt, és csak úgy mint a németországi Krefeldben, Gyulán sem találtak legyőzőre.

Nem szóltak semmit. Egykedvűen nézték, amint a magyar válogatott szép lassan megtöri a horvátok ellenállását. Jerisov és társai, azaz az orosz válogatott már vasárnap délelőtt hazánkba érkezett, a helyszínen nézte végig a mieink soros, Horvátország elleni Világliga-derbijét.

Állandóan azzal szembesülni, hogy ugyanaz a szempár szegeződik rád, ugyanaz az arc tornyosul veled szemben, ugyanaz a kéz cibálja a gatyád, karmolja a hátad& Cudarul unalmas egy vízipólósnak. Unalmas és idegesítő. Valami ilyesmit érezhettek a magyar és a horvát játékosok is a vízben, amikor is tíz nap alatt negyedszer mérkőztek egymással.