Anno kapus akart lenni, futballozott az Anderlechtben és a PSV-ben is, de úgy döntött, sportágat vált. Elhatározása helyességét az elmúlt évek eredményei fényesen igazolták.
Élete legszebb nyara után beszélgettünk sportlövőnkkel, aki úgy véli, a tokiói tapasztalatok mellett „robotüzemmód”, tudatosság és egy bizonyos naplófeljegyzés is kellett az olimpiai bronzérméhez.
Három aranyérmével a párizsi olimpia legeredményesebb atlétája lett. A mosolygós, 27 éves sprinter nemcsak a pályán, az élet más területein is példakép.
Az én futballenciklopédia-kalandom az 1990-es elejéhez kapcsolódik. Internetről még nem is hallottunk, az is nagy szó volt, hogy korábbi óvodás társamnál kétdimenziós focis játékot játszottunk apukája piros Commodore 64-es számítógépén.
A láthatár áthatolása című monumentális fotókötetében mutatja be közép-ázsiai tapasztalatait Péczely Lajos utazó, az 1945-ben kivégzett Kertész Géza futballedző unokája, akinek képeiből október 22-én kiállítás nyílik az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban.
A párizsi olimpia egyik legnagyobb sztárja volt a török pisztolyos, Yusuf Dikec, aki speciális szemüveg nélkül, zsebre tett kézzel szerzett ezüstérmet vegyes párosban.
Már tizenegy évvel korábban Budapesten felvetődött, hogy szét kellene választani a téli és nyári játékokat, ám csupán tíz évvel később döntött úgy a NOB, hogy 1924-ben Chamonix-ban megrendezi a téli olimpiát – amelyet csak egy évre rá ismert el hivatalosan.
Török Ferenc huszonöt évvel ezelőtt megjelent munkája tisztességes és méltó emléket állít a magyar futball egyik legmeghatározóbb, ám talán a legkevésbé ismert alakjának.
Az NFL történetének ikonikus trénere az utóbbi években kudarcot kudarcra halmozott a hatszoros bajnokkal, de 71 évesen sem tekinti lezártnak az életművét.